Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Drégelypalánki Egyházmegye
Drégelypalánki egyházmegye tak segédlelkésznek, azt elfogadtam a kegyelet év alatt. Onnan Füzesgyarmatra helyeztettem, de anyám temetése miatt távoztam. Füzesgyarmati rövid életű segédlelkészkedésem után a szülei veszteség mély hatása alatt is Almosdon néhai Slemig G. tanító úréknál zörgettem be, az ottani lelki tanítói üresedés velem leendő betöltését a lelkészi állással együtt kértem. Mélységes vesztes lelki bánatomban ez megadatott. Méltóságos Bay Sándor úr szememre vetette: nála nem fogadtam el az állást, és ezt (a földön is háltam) elfogadtam. Itt ment voltam a nagy hang és fölénytől. Az 1897. iskolai évet a Simogyi (Slemig nagykállói női elmefőorvos lett) Istvánnal Bonyhádon <eltöltvén> a III. gymnasiumi vizsgát letetettem sikerrel több társaival és az iskolával is. Innen Kiskereki segédlelkésznek neveztettem ki Nagy József esperes úrtól32 nagytiszteletű Barta András református lelkipásztor úr33 mellé. Főnököm állandóan rekedt volt. 1901. január hó 11-én Nyírkarászi református lelkészi (megválasztott) beköltözés amíg nem teljesen (!), én vezettem a templomi szolgálatot, megelégedésre, amint szolgálati bizonyítványom igazolja. A fenti időben nyírkarászi egyházba beköltözve ott a községi főjegyző, idősebb Bedeő Lajos úr, az egyház főgondnoka34 fogadott, tavaszig napi eleséggel ellátott havi 30 pengőért. Nőtlen lévén, azt így óhajtotta volna végig. De tavaszra berendeztem úri lakásból átalakított nyirkos parochiánál, és 1 idős görög katolikus nővel főzettem, stb. A nősülés előtt a lakás defectus állt. Mindig ígérte a főgondnok is, a presbitérium is, az egyházmegye is az építkezést. Bedeő és a presbitérium könyöradományt gyűjtetett. Én is: a presbitérium elé tártam az országos gyűjtés tervét, de Bedeő főgondnokkal visszautasítá, így én saját címen küldtem szét az egyház nevében frappáns gyűjtőívet, de nem gyűlt be tömeges pénzküldemény 1910. évig. Végre is az egyházi Közalap Építkezési Bizottság felépíttette 1910-ben. A két egyházmegyém különválásáig (Felső- és Közép-Szabolcsi egyházmegye) nagytiszteletű idősebb Görömbei Péter esperes úr35 helyére nagytiszteletű Vass Mihály gégényi református lelkész esperes úr3e lépett. Az egyházban a 3 3“ 1893-1906 között Nagy István hegyközszentimrei lelkipásztor volt a tiszántúli egyházkerület érmelléki egyházmegyéjének esperese. ZOVÁNYI1977.181. 33 Barta András 1826. február 1-én született Sarkadon (Bihar vm.), apja Barta András leánytanító, anyja Maresó Erzsébet volt. Elemi iskoláit Sarkadon, középiskoláit 1836-tól Nagyszalontán, 1842-től Debrecenben végezte. 1848-ban fejezte be teológiai tanulmányait. Részt vett az 1848/49. évi szabadságharcban. 1850-től Szalacson (Bihar vm.) tanítóskodott. 1854-től káplán volt Bihardiószegen (Bihar vm.). 1859-től Kiskerekin szolgált, kezdetben helyettes, majd rendes lelkészként. SZABÓ 1999. 111,176-177,189. 34 Bedeő Lajos nyírkarászi községi jegyző, 1911-1912-ben felső-szabolcsi egyházmegyei világi aljegyző, nyírkarászi egyházközségi főgondnok volt. Egyetemes Névtár 1911.1.26. II. 126.1912.230,232. 35 Idősebb Görömbei Péter 1845-ben született Tiszabercelen (Szatmár vm.). Tanulmányait Sárospatakon végezte. Nagykállón (Szabolcs vm.), majd Szakolyán (Szabolcs vm.) segédlelkészkedett, 1871-től Eperjeskén (Szabolcs vm.), majd 1876-tól Nagykállón volt lelkipásztor. 1896-1908 között a felső-szabolcsi, majd az egyházmegye szétválása után, 1909-1919 között a közép-szabolcsi egyházmegye espereseként szolgált. 1919-ben hunyt el. Egyetemes Névtár 1911. 116. ZOVÁNYI 1977. 196, 222-223,350. 36 Vas Mihály gégényi lelkipásztor 1909-1918 között volt a felső-szabolcsi egyházmegye esperese. 1923-ban a gégényi egyházközség presbitériuma 38 évi eredményes munkája jutalmaként 4 hold- nyi telekkel ajándékozta meg. DPL1923.115. ZOVÁNYI 1977.196.-184-
