Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

a bizonyságtevő lelkek. Itt nem is hódíthat más, csak a példaadásunkban életté vált Ige!

Régebben a szisztematika teológia irányában éreztem vonzalmat, ami párosult a filozófia kedvelésével. Mióta önálló gyakorló lelkipásztor lettem, a gyakorlati teológia érdekel.

Kiss Gyuláné lelkészözvegy Az én szomorú életrajzom!

Édesatyám nagyszecsei lelkész, Zalay József220 volt, édesanyám Nagy Terézia, én voltam a 3-ik leánygyermekük. Édesanyám elhalt 9 éves koromban, édesatyám neveltetett Esztergomban, egy privát intézetben 1876-77-78-ban. Édesanyám elhalt 1875. évben.

Én házasságot kötöttem 1890. évben Kiss Gyula segédlelkésszel.221 3 kisgyermekem volt. Az első kisfiam meghalt 2V2 éves korában Boriban. 2-ik leányom született 1895. évben Boriban, aki ma Vámosladányban postakezelő.222 3-ik gyermekem, Gyula született Vámosladányban 1899. évben. Elemi iskolát Vámosladányban, 6 gimnáziumot Pápán <végzett>, ekkor katonaköteles lett, besorozták, elvitték a világháborúba, ez kihatott egész életére, ez okozta szerencsétlen sorsát.

A magyarok hazajövetelekor elhelyezték őt mint községi írnokot, ki ma is katonai szolgálatot teljesít.

Házaséletünknek legnagyobb részét Vámosladányban töltöttük, búval, bajjal karöltve. Szegény férjem nyugalomba vonult, Lévára tette át lakását, hol egy évet sem töltött, elhunyt ott. El is temettük szegényt 77 éves korában, én visszajöttem

220 Zalay József 1824. július 10-én Nagyacsádon (Veszprém vm) született. Tanulmányait Pápán végezte 1834-1846 között. Az 1846/47. tanévtől Pápán az elemi iskolások tanítójavolt, majd kisölvedi rektorként szolgált 1848 és 1851 között. 1851-től Nagysallóban segédlelkészkedett. Az 1852-ben Veszprémben tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1853-1857 között Kisölveden segédlelkész, majd 1857-től 1889-ig Nagyszecsén rendes lelkész volt. 1889. február 17-én hunyt el. Felesége Nagy Teréz volt. DREL 1.1. u. Kisölved. 17. DREKK O. 394t. 110. TtREL I. 8. d. 6. Alsószecse. 1,53. d. 9. Nagysalló. 4. KISS 1879.343,397 (1823-ban Görzsönyben született!).

221 Kiss Gyula 1865. május 1-én született Takácsiban (Veszprém vm.). Elemi iskoláit születése helyén, a középiskola alsó négy osztályát Sopronban végezte, majd Pápán folytatta, ahol a teológiát is hallgatta. Tanulmányai végeztével 1887-ben Nagyszecsén lett segédlelkész. Az 1888. évben Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1889-ig Nagyszecsén volt helyettes lelkész. 1892-1895 között Boriban, 1895-től 1898-ig Garamlökön, 1899-től pedig Vámosladányban szolgált. 1941. májusban nyugalomba vonult, Lévára költözött, ott hunyt el 77 éves korában 1942. május 29-én. DREL I. 1. u. Bori. 77. Garamlök. 1, 63. Vámosladány. 1, 5. DREKK 0. 394t. 237. TtREL I. 8. d. 6. Alsószecse. 1,21. DPL1942.121.

222 ,JCiegészítés a 8. ponthoz, Kiss Gyula lelkész adataihoz. Özvegy Kiss Gyuláné jelenleg Ladányban él Jolán leányánál, férjezett Läufer Lajosnénál, aki a helybeli postamesternő. Férje az 1939. IV. törvénycikk értelmében nem keresztyén. Egy leánygyermekük van. Református vallású. Läufer Piroska. Kiss Gyula Gyula nevű fia Vámosladányból nősült. Feleségül vett egy özvegy földműves asz- szonyt. Egy leánygyermekük született: Rózsa. Kiss Gyula jelenleg községi írnok. Felesége és leánya gazdálkodik. Kiss Gyula a gimnázium hat osztályát elvégezte Pápán. Felesége családi neve: Boros Eszter. Boros Eszter első férje: Nagy András földműves volt." DREL 1.1. u. Vámosladány. 5.-168-