Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

kálkodásában a Hallelujah című énekeskönyvből a magyar érzéseket csendesen ébresztgető énekeket tanítgatta, mint például: „Beh régen vérzel, szegény magyar”, stb.) megkörnyékeztek, hogy ne dolgozzunk ma a Magyar Kultúregyesület vonalán, hiszen azért nem jár semmi díjazás, hanem kapcsolódjunk bele a Vere- bélyi Járási Közművelődési Egyesület munkájába, s vállaljuk az annak kerete között létesített magyar alosztályban az előadások megtartását, kiszállásainkhoz hatósági autót bocsátanak rendelkezésünkre díjmentesen, s az általunk meghatározott kiszállásokat busásan honorálják. Mikor a kísérletezéseknek minden e fajtájával nem tudtak bennünket a magyarságmentés szolgálatából félre állítani, akkor jöttek a brutálisabbak. 1937 májusában egy idézést kézbesítenek a kezeimhez a verebélyi járásbíróságtól, melyből megtudom, hogy öt rendbeli bűnvádi feljelentés van ellenem folyamatban, és hogy június 24-re tűzetett ki a tárgyalás. A vádak a következők voltak: 1. Magyarizál. 2. SzMKE-t alapít (Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület). 3. Felekezet-gyalázást követett el. 4. Titkos kapcsolatokat tart fenn Magyarország felé. 5. A csehszlovák állameszmét támadja. A feljelentések alapján a tárgyalást csakugyan megtartják, ügyvédet az egyesült magyar pártok211 állítottak mellém díjmentesen, ekkor ugyanis már a magyar pártok verebélyi járási tagozatának egyik alelnöke voltam. A tárgyaláson a bíróság a 3-ik pont kivételével az összes vádakat elejtette, a megtartottra nézve pedig kivizsgálást rendelt el, mire vonatkozóan körülbelül két hét múlva kaptam a hivatalos kiértesítést, hogy Janovics besei plébános a feljelentését visszavonta. Talán mondanom sem kell, hogy a tárgyalást megelőzőleg körülbelül 10 nappal Járdán- házy azzal a küldetéssel állott elém, hogy a kivizsgálást minden vonalon beszüntetik azonnal ellenem, ha kezet adok és ígéretet, hogy nem avatkozom bele a csehszlovák elnemzetlenítési politika szándékainak keresztülhúzásába. Nem kevesebbet kívántak, mint az édesanyámtól örökölt lelki értékeknek felrúgását.

Alig két hét múlott el azután, hogy megkezdtem nagysallói segédlelkészi működésemet, mikor a pozbai lelkészi hivataltól kapok egy átiratot, melyben arról értesülök, hogy a baracskai igazgató áttette a református vallású növendékek év végi bizonyítványát azzal, hogy a lelkészi hivatal vezetője utasítsa a hitoktatást ellátott segédlelkészt a hittan osztályzatnak a bizonyítványba történő bevezetésére. A birtokba vett bizonyítványokkal, melyek mindenikére már rá volt vezetve: „a tanuló felsőbb évfolyamba felvehető”, holott vallásból egyáltalán nem volt osztályzatuk, felkerestem Jaross Andor nemzetgyűlési képviselőt,212 az egyesült

211 Érsekűjvárott 1936. június 21-én a két magyar (etnikai alapon szervezett) ellenzéki párt: a Magyar Nemzeti Párt és az Országos Keresztényszocialista Párt egyesülési kongresszusán alakult meg az Egyesült Magyar Párt. A Párt elnöke Jaross Andor, ügyvezető elnöke Esterházy János, a képviselő frakció vezetője Szüllő Géza lett. FUTALA1999.306.

212 Jaross Andor 1896-ban született Komáromcsehiben (Komárom vm.). 1921-től a csehszlovákiai Magyar Kisgazda Párt tagj volta. Az 1925-ben megalakult Magyar Nemzeti Párt alelnökévé választotta, 1929-től tartománygyűlési, 1935-től prágai képviselőházi képviselő, 1933-tól pártjának ügyvezető elnöke lett, majd a Magyar Nemzeti Párt és a Keresztényszocialista Párt egyesülésével létrejövő Egyesült Magyar Párt is elnökévé választotta. 1938-ban, az I. bécsi döntés után a magyar parlament meghívott képviselője lett, az Imrédy- és a Teleki-kormányban a felvidéki ügyek tárcanélküli miniszteri tisztét töltötte be. Imrédy Bélával megalakította a Magyar Megújulás Pártját. 1944. március 22-162-