Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

pedig a Perlakyak négyszázados ároni házához kapcsolódunk. Anyai öreganyám Tarczi Laura, Tarczy Lajos pápai kollégiumi tanár192 lánya.

Kamocsán születtem 1908. december 31-én. Otthon végzett négy elemi után a komáromi szent Benedek-rendi katolikus gimnáziumba jártam, itt is érettségiztem 1927-ben. Orvosi fakultásra mentem Pozsonyba, de mivel a cseh megszállás ideje alatt is erősszavú magyar volt édesapám, politikailag megbízhatatlannak nyilvánították, s így az egyetemet ott kellett hagynom. Losoncra mentem a teológiára, azt elvégezve Nagyszelmencen, majd Martoson, Búcson, Negyeden s végül Komáromban lettem káplán. Innét hív el az oroszi gyülekezet. 1937. augusztus

20-án volt a beiktatásom. 1938. március 10-én megnősültem, a tekeházai lelki- pásztornak, Tornyay Jánosnak193 lányát vettem feleségül, aki 1914. május 13-án született.

Ide jöttem, azonnal hozzá akartam fogni az egyház külső megépítéséhez. Templomunk tornya még a nyolcvanas években ledőlt, parókia, iskola rozoga, penészfészek. Hiábavaló volt azonban minden igyekezetem, a gyülekezet tagjai minden költség elől elzárkóznak, azt szeretnék, hogy az egyházmegye építtetne, javíttatna mindent. így semmi sem sikerült. Belső, lelki építés szintúgy lehetetlen. Elanyagiasodott, egykétől elsorvadt, sem egyházi, sem nemzeti szempontból értéket nem jelentő, halódó gyülekezetté vált. Tanító a rossz lakás miatt elment, a kevés (akkor még 14, most 8) gyermek miatt államsegély nincs, így a tanítást is én végzem. Végzem, ameddig Isten rendeli, de mindig abban a reménységben, hogy Nemesoroszi a régi egyházi írások szerint a papok purgatóriuma, tehát nem örökös lakás.

évig Pozsonyban, majd Pápán tanult, ahol érettségi vizsgát tett, és elvégezte a teológiát is. Teológiai tanulmányai alatt a Pápai Ifjúsági Lap segédszerkesztője, a főiskolai gyorsírókor egyik alapítója és 4 évig alelnöke volt. Segédlelkészi szolgálatának állomáshelyei: Nagyölved, Martos, Jóka, Ekel, Kismánya, Diósförgepatony és Révkomárom. 1894-ben választották meg kamocsai lelkésznek, ahol hivatalát 1895-ben Gergely-napkor foglalta el. Az 1894-ben Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1895-1938. január 1. között volt Kamocsán lelkipásztor. Egyházmegyei és kerületi tanácsbíró, gyámoldai pénztáros és egyházmegyei aljegyző is volt. 1938-ban nyugalomba vonult. 1941. március 2-án hunyt el. DREKK 0.394t. 259. TtREL 1.8. d. 7. Kamocsa. II. 38-39. DPL1941.45.

192 Tarczy Lajos 1807-ben született Hetényben, apja Tarczy János, anyja Czike Julianna, felesége Nagy Jozefa volt. Tanulmányait Hetényben, Komáromban, Pápán és Berlinben végezte. 1831-ben lett a pápai kollégium professzora, mely tisztségét 1881-ig be is töltötte. 1881. március 20-án halt meg 73 éves korában. TtREL I. 8. d. 10. Pápa. 364, 365, 368, 369, 371, 373, 394, 398, 403, 431, 487, 488, 493. ZAJOS 1998.37,62,65, 66-68. SZÖGI 2001.69 (14. sz.). SZÉNÁSSY1990.29-30,33. LISZKAY1877. 50,54-56,61.

193 Tornyai János 1884-ben született Hajdúszoboszlón. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, a teológiát Debrecenben végezte. Kígyóson segédlelkészi szolgálatot végzett, majd lelkészkedett Kajdanon, Bilkén, végül 1934-1953 között Tekeházán (Ugocsa vm.). Az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai főtitkára, a máramaros-ugocsai egyházmegye főjegyzője, tanácsbírája, a Lelkészegyesület elnöke, a Kárpátaljai Lelkészegyesület főtitkára is volt. Egyetemes Névtár. 1911. II. 78. 1912. 213. 1913-15.143. MADARÁSZ 1939.712.-152-