Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Barsi Egyházmegye
Barsi egyházmegye Nagyölveden született Rózsi leányunk 1914. szeptember 4-én. A világháború idején igyekeztem lelkészi szolgálatommal gyámolítani híveimet. A hadbavonultakkal fenntartottam az érintkezést. Az itthon valókat bíztattam, az özvegyeket és árvákat vigasztaltam. A világháborút követő forrongás idején, mely községünkben, gyülekezetünkben fenyegető méreteket öltött, erélyesen felléptem a féktelen elemekkel szemben. Erről részletes feljegyzéseim vannak. (Napló jegyzetek 1918. november 410., templomi beszéd és népgyűlési beszéd november 10-én, temetési beszéd november 16-án.) A forradalmi jelenségek leküzdése után még nagyobb megpróbáltatás következett ránk, a cseh megszállás nyomasztó 20 éve. A két évtized folytonos küzdelemben telt el a cseh hatóságokkal. Erről is vannak feljegyzéseim (Nemzeti tiltakozás a cseh megszállás ellen 1919. január 2. Temetési beszéd 1919. január 13. Történelmi jog - cseh pimasz. Pénzbélyegzés Bohémiában178. Tiltakozás a cseh népszámlálók visszaélései ellen 1921. február 20. A hazaszeretet. Templomi beszéd 1920. március 15-én). Sok kellemetlenséget okoztak a cseh hatóságok amiatt is, hogy leányaimat Magyarországon taníttattam. Mind a két leányom Pápán végezte a polgári iskolát és a tanítóképzőt. Erzsébet leányom a tanítóképző után a polgári iskolai tanárnői képesítést is megszerezte Szegeden, ahol a Horthy Kollégium növendéke volt, Rózsi leányom pedig a képző elvégzése után gazdasági szaktanítói oklevelet szerzett Kecskeméten. Magyarországon való tartózkodásuk idején a cseh hatóságok folyton kutattak utánuk, s velem is kellemetlenkedtek, egy alkalommal elkobozták az útlevelemet, és megvonták családi pótlékomat. 1938 júniusában, mikor Rózsi leányom hazajött Fejér megyei tanítónői állásából, a komáromi vámvizsgálaton egy óra hosszáig zaklatták, egy piros-fehér- zöld végű ceruzát találtak a kézi táskájában, és elkobozták a tanítási vázlatait tartalmazó Hangya füzetet, amelyen kriminális nyomást: „Nem, nem, soha!”, „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország” találtak. E miatt eljárást indítottak ellene. A csendőrök kihallgatták, járásbíróság elé idézték, s ügyét a törvényszékre vitték, az ügyész vádat emelt ellene, s félévi elzárást indítványozott. A komáromi törvényszéki tárgyalás november közepére volt kitűzve, de akkor már nem volt cseh hatóság Komáromban. A felszabadulás után örömmel, boldogan tértünk vissza a nemzet és az anya- szentegyház közösségébe, mint a gyermek az anyja kebelére. Eloszlott gyermekeim jövője miatti aggodalmam. Rózsi leányomat179 a katonai hatóság 1939. december 17-én kinevezte Zselizre tanítónőnek, 1939 júni178 Bohemia (latin): Csehország 179 Szinay Rózsa az 1924/25. évben kezdte tanulmányait a pápai Nőnevelő Intézet líceumában. Az 1927/28. tanévben volt IV. éves. Abban az évben a Mikulás-napi ünnepen előadott vígjátékban is szerepelt, könyvjutalomban is részesült. A tanítóképzőt az 1928/29-1931/32. tanévekben végezte. Tanulmányai során rendszeresen részesült könyvjutalomban és internátusi segélyben is. Az 1939/40. tanévben okleveles gazdasági tanítónőként az intézmény tanári testületébe választották. Az 1940/41.-146-
