Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

Sándor komáromi hitoktató lelkészhez.* 142 Az esketést testvérbátyám, ifjabb Szekeres Mihály győri lelkész143 végezte.

Férjem 1879. október 18-án született Kisölveden (Hont megye). Szülei Vargha Kálmán református tanító144 és Kmoskó Mária. Gimnáziumot Léván majd Sel- mecen, teológiát Pápán végzett. Komáromban körülbelül tíz évig mint hitoktató lelkész működött, mely idő alatt úgy a tanuló ifjúság, mint a gyülekezet fiatal emberei között olyan áldásos buzgó munkát végzett, melynek hatása évtizedeken át fennmaradt.

Abban az időben, mikor még csak kezdetén volt a belmisszió, ő már a gimnazistákkal rendszeres bibliaórákat tartott „Biblia Iskola” néven. Minden héten összejöttek, s jegyzőkönyvet vezettek az eltöltött óráról. Ez a könyv megvan a komáromi egyház levéltárában, mint az én adományom.

A gyülekezet ifjúságával is igen nagy szeretettel és rátermettséggel foglalkozott, s virágzó egyletbe tömörítette őket, hol a lelkész felügyelete mellett úgy lelki, mint testi szórakozást nyertek.

1914-től II. lelkésszé választotta a komáromi gyülekezet Németh István püspök mellé, majd az ő távozása után lelkésszé, 1924. szeptember 14-én bekövetkezett haláláig.

Házasságunkból 3 gyermek született: Emília Mária, 1906. május 24., református tanítónő Kissáróban (Bars megye). Férjhez ment Vancsó János adótiszthez. László született 1908., meghalt 1920. Sándor született 1910. május 18. Jelenleg Léván ügyvéd. Felesége Tóth Júlia. Két gyermekük van.

Férjemet fiatalon, 45 éves korában szólította el az Úr úgy, hogy gyermekeim taníttatásának gondja teljesen rám szakadt.

alapító tagok első főnöknője Pirnstill M. Terézia volt. 1891-ben polgári leányiskolával, 1894-ben elemi iskolai tanítónőképzéssel bővült. 1918-ban felső kereskedelmi iskolát, a tanítóképzőhöz 80 személyes internátust nyitottak. 1940-ben a felső kereskedelmi iskolát kereskedelmi középiskolává alakították. 1945 után az elemi és polgári iskolát összevonták, nyolcosztályos általános iskolát alakítottak ki. Az iskola az 1948. évi államosításig működött. 1950-ben az angolkisasszonyok rendjét is feloszlatták, 1992-ben tudtak visszatérni újból a városba. TAKACS1987.54-55. DIÓS 1993-.XI. 848.

142 Vargha Sándor 1905-1914 között hitoktató lelkész, 1914-1920 között a révkomáromi gyülekezet másod-, 1920-tól rendes lelkésze volt egészen haláláig. 1924. szeptember 14-én hunyt el 45 éves korában. Az egyházmegye főjegyzői, könyvtárosi tisztét is betöltötte. Felesége Szekeres Emília volt. TtREL 1.8. d. 10. Révkomárom. 16,20,21.

143 Szekeres Mihály Csicsón (Komárom vm.) született 1871. január 15-én, apja Szekeres Mihály lelkész, anyja Baditz Emília volt. Elemi iskoláit Takácsin, középiskoláit Sopronban és Pápán, a teológiát Pápán végezte. Segédlelkészként és rektorként működött Ácson, majd Tatán volt segéd-, Győrben pedig helyettes lelkész és hittanár az iskolákban. Az 1894-ben Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1897-től 1909-ig Noszlopon töltötte be a lelkészi hivatalt (saját kezű életrajza szerint 1894. augusztus 26-án választották meg rendes lelkésznek). 1909-től haláláig, 1919-ig szolgált Győrben. Felesége Kolener Emma volt. 1919. április 23-án hunyt el 48 éves korában. DRELI. 1. u. Noszlop. VIII-IX. DREKK O. 394t. 258. TtREL I. 8. d. 7. Győr. I. 1. II. 38. KISS 1892. 98-99. PATAKY1985.257,262-263 (52 éves korában hunyt el!), 316. ÁCS 2000.115.

144 Vargha Kálmán az 1870-es évek elejétől tanított Kisölveden. 1910-ben nyugalomba vonult. DREL 1.1. a. 1910. ápr. közgy. 15.1873. 4.1874. 6.1875. 7. 1878. 6.1879. 6.1880. 7 (V. Kiss Kálmán!). 1882. 8. 1884. 9.1885.11. 1886. 11. 1887.12.1888. 12. 1889. 12. 1890.12.1891.12.1892.12.1893.13. 1894.13.1895.14.1896.12.1897.11.1898.11.1899.11.1900.13.1901.14.1902.14.1903.13.1904.13. 1905.14.1906.14.1907.16.1908.20-21.1909.18-19.1910.20-21.-132-