Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Bevezető

Bevezető

Csekefát, Domonkosfát, Kapornakot, Kisszerdahelyet,27 Szomorócot, a mura- szombati járás 90 szórványközségét28 és Szentgyörgyvölgy anyaegyház leányegyházai közül Szécsiszentlászlót.29 1922. február 9-én egy vértelen határincidenst követően a határkiigazító bizottság döntést hozott, amelynek értelmében Szomoróc község visszatért Magyarországhoz.30 A többi református fiókegyház Szécsiszentlászló anyásítása után külön gyülekezetté vált.31

A drégelypalánki egyházmegyéhez32 9 anya-, 2 fiók- és leányegyház tartozott. Ezek közül az I. világháború után két anyaegyház (Losonc és Ipolypásztó) és egy leányegyház (Ipolybél) került Csehszlovákiához 1929 református lakossal.33

A barsi és komáromi egyházmegye teljes területével és lakosságával együtt az újonnan alakult Csehszlovákiához került. Az I. világháború előtt a barsi egyházmegyéhez34 28 anyaegyház, 11 társegyház, 14 leányegyház és 6 fiókegyház tartozott. Az egyházmegye területén élő reformátusok száma kb. 23 ezer volt.35 A komáromi egyházmegyében36 48 anya-, 4 fiók-, 8 leány- és 15 társegyház működött.

27 Ezeken a településeken 435 református vallásé személyt tartottak nyilván. Egyetemes Névtár. 1913-15.77.

28 Közéjük tartozott Alsócsalogány, Dióslak, Gerőháza, Gesztenyés, Kölesvölgy, Muraszombat, Rónafő, Vaskorpád és Zsidahegy. PATAKY1992.273.

29 Szécsiszentlászló leányegyházban 380 református vallásé személy élt. Az egyházközség fenntartott egy 6 osztályos iskolát is, ahol egy tanító oktatott. Egyetemes Névtár. 1913-15. 78. PATAKY 1990.107. PATAKY 1992.273-274,402.

30 PATAKY 1990.108.

31 PATAKY 1992.274.

32 A drégelypalánki egyházmegyéhez tartozott Esztergom vármegye esztergomi járásából Dömös, Pilismarót község; Hont vármegye ipolysági, nagycsalomiai és szobi járása, kivéve az utóbbiból Garamsalló, Kispeszek, Kisölved, Nagypeszek, Tergenye, Zalaba községeket; Korpona rendezett tanácsé város; Nógrád vármegye egész területe, kivéve Agárd, Alsóbodony, Alsópetény, Alsósáp, Baglyasalja, Bagyon, Felsőbodony, Felsőpetény, Felsősáp, Keszeg, Kösd, Legénd, Nezsa, Penc, Rád településeket; Selmecbánya és Bélabánya tövényhatósági joggal felruházott város. Egyetemes Névtár 1913-1915. 65.

33 Losoncon 724, Ipolypásztón 798, Ipolybélen 219 és Losonc szórványaiban 188 református vallásé személy élt. Egyetemes Névtár 1913-15.66.

34 A barsi egyházmegye területe kiterjedt Bars vármegye aranyosmaróti, garamkereszti, lévai és verebélyi járásaira, Körmöcbánya, Léva és Újbánya rendezett tanácsú városokra; Esztergom vármegye párkányi járásából Bény, Farnad, Kéménd, Érsekkéty, Köbölkút, Nagyölved és Németszölgyén községekre; Hont vármegye báti járására, a szobi járásból Garamsalló, Kisölved, Kispeszek, Nagypeszek, Tergenye, Zalaba településekre; Zólyom vármegye összes járására, Besztercebánya, Breznóbánya és Zólyom rendezett tanácsé városokra. Egyetemes Névtár. 1913-15.54.

35 Szintén az Egyetemes Névtár adatait vettük alapul. A legnagyobb lélekszámú református egyházközségek Nagysallón (1583 fő) és Léván (1509 fő) voltak. Mindkét településen 6 osztályos református elemi iskola is működött 3 tanítóval. Az egyházmegye reformátusainak száma 1913-ban 23273 volt. Egyetemes Névtár. 1913-15. 54-57.

36 A komáromi egyházmegye területe kiterjedt Árva vármegye egész területére; Bars vármegye oszlányi járására; Esztergom vármegye párkányi járásából Bátorkeszi, Béla, Bucs, Dunamocs, Gyiva, Kiséjfalu, Sárkány községekre; Győr vármegye tószigetcsilizközi járásának településeire; Komárom vármegye csallóközi és udvardi járásaira; Liptó, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Turóc vármegyék egész területére; továbbá Komárom és Pozsony szabad királyi városokra. Egyetemes Névtár. 1913-15.67.-12-