Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

1937 januárjában - még mint „külföldre” útlevéllel - az utolsó félévre Debrecenbe mentem, ahol különösen Csikesz Sándor130 és Makkay Sándor131 profesz- szorok voltak rám nagy hatással. Itt fűződött még szorosabbra a köztem és dr. Módis László közötti kapcsolat. O ekkor vallásoktató lelkész volt Debrecenben. Losoncra való visszatérésem után, 1937. június 29-én tettem első lelkészképesítő vizsgálatot Losoncon „jó” eredménnyel. Július 1-én elfoglaltam segédlelkészi állásom Bertók Béla munkácsi püspök úr133 mellett. Itt adminisztrációs, hitoktatói és Szolyva fiókegyházban missziói munkát végeztem. 1938. október 10-én távoztam Munkácsról, azon a napon kezdődtek a kárpátaljai szabadcsapat harcok, úgy hogy közlekedési zavarok miatt 3 napig utaztam, míg megérkeztem Losoncra. Itt november 13-ig működtem mint segédlelkész Sörös Béla püspök úr mellett. Itt ért a Felvidék örvendetes visszacsatolása. 1938. november 15-én Sörös püspök úr a teológiára előadónak behívott Kúr Géza csicsói (Komárom megye) lelkész helyettesítésére küldött ki, ahol 1938. december 31-ig szolgáltam.

1939. január 1-el foglaltam el garamlöki (Bars megye) segédlelkészi állásomat. Itt hivatalosan 1941. június 30-ig voltam segédlelkész, a valóságban azonban július 31-ig, mert bár július 1-el Lévára helyezett maga mellé Czeglédy Pál esperes úr esperesi segédlelkésznek, fontos munkálatok elvégzésére még egy hónapig Garamlökön maradtam. A Garamlökön töltött idő alatt jutottam igazán közel a magyar református néphez. A garamlöki lelkipásztorban, Tóth Imrében egy olyan lelkészt ismertem meg, aki izzó szeretetével nemzete és egyháza iránt,

uo Csikesz Sándor 1886-ban született Drávátokon. Középiskoláit Siklóson és Kecskeméten végezte, Kecskeméten jogot, majd Budapesten teológiát hallgatott. Tanult a berlini egyetemen is. Ceglédi káplán volt, utána Csányoszróban lelkész lett. A világháborúban tábori lelkész volt. 1921-től a debreceni lelkészképző intézet tanára lett, 1923-tól a debreceni egyetem hittudományi karán működött nyilvános rendes tanárként. 1925-től a Theológiai Szemle szerkesztője, 1923-1940 között a Homiletikai Szeminárium igazgatója, illetve 1933-1936 között a Pasztorális Teológiai Szeminárium helyettes igazgatója is volt. 1940-ben halt meg Debrecenben. ZOVÁNYI 1977. 127. MARKÓ 2001- 2007.1.1150. MUDRÁK 2010.123-124.

131 Makkai Sándor 1890-ben született Nagyenyeden. Szülővárosában és Sepsiszentgyörgyön tanult, a teológiát Kolozsvárott végezte. Teológiai tanár volt Sárospatakon (1 év), majd 1918-tól Kolozsvárott. 1922-től az erdélyi egyházkerület főjegyzője lett, 1926-tól kolozsvári lelkész és püspök volt. 1936-ban lemondott ezen hivatalairól, és 1936-ban Debrecenben lett teológiai tanár. 1936-1950 között a Pasztorális Teológiai Szeminárium igazgatója, a Neveléstan szakelőadója, rövid ideig a Homiletikai Szeminárium és az Egyháztörténelmi Szeminárium helyettes igazgatója is volt. 1951- ben halt meg Budapesten. ZOVÁNYI 1977.385-386. MUDRÁK 2010.123-126.

132 Bertók Béla 1873-ban született Munkácson. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Sárospatakon, a teológiát szintén Patakon végezte. A budapesti tudományegyetemen bölcsészetet is hallgatott. Segédlelkészi szolgálatot végzett Győrteleken és Fehéi'gyarmaton. 1901-ben Zápszony gyülekezete választotta lelkipásztorának. 1903-tól Beregsurányon, 1914-től Munkácson volt lelki- pásztor. 1923-tól szerkesztette és kiadta a Szeretet című folyóiratot és Szeretet-naptárt. Beregszászon megalapította a Kálvin nyomdát. 1914-1922 között a beregi egyházmegye esperese, majd 1923- ban Csehszlovákiában az elcsatolt 79 egyházközségből alakult kárpátaljai református egyházkerület püspöke lett. A Református Irodalmi Társaság tagja, a Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet, a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület munkácsi csoportjának, a Bajtársi Szolgálat Munkaközösség, valamint a Munkácsi Kaszinó elnöke volt, 1939-ben kinevezték Munkács város tanácsadó testületének tagjává. 1945. április 27-én hunyt el Munkácson. MAD ARASZ 1939.347-348. ZOVÁNYI 1977.70,298. PEYER-MÜLLER1994.385. FEDINEC 2002.105,120,121,127,145,226.238,392.-127-