Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

és téli hónapokban körzeti konferenciákat rendeztem. Ezek a konferenciák igen áldásosak voltak a református öntudat és a hitélet fejlesztése szempontjából.

A losonci református teológiai szemináriumban az újszövetségi szentírás magyarázat előadója voltam az 1926-1928. években.

Az 1920-1938-ig terjedő időben cikkeket, tudósításokat szoktam írni a „Református Egyház és Iskola” című lapban, a „Szeretet” című újságban eleinte Kálvinista majd később Református név alatt. 1938. évtől a „Dunántúli Protestáns Lap”-ban, a „Lelkészegyesület”-ben Református név alatt.

Közéleti - községi, járási, vármegyei, politikai és társadalmi vonatkozású - szolgálataim, megbízatásaim:

1. Bars című lévai hetilap belső munkatársa voltam 1919-1920. évben.

2. A hontvarsányi Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Pártnak szervezője és elnöke 1920-1928. években.

3. A kissárói Magyar Nemzeti Pártnak elnöke 1936. november 22-től 1940. március 15-ig.

4. A Kissáró és Vidéke Hitelszövetkezetnek előbb pénztárnoka 1932-1935., majd 1935. évtől igazgató-elnöke.

5. Kissáró község pénzügyi bizottságának tagja 1932-1935.

6. A lévai járási Magyar Nemzeti Pártnak társelnöke 1935-től.

7. A zselizi járási képviselőtestületnek tagja 1935-1938.

8. A zselizi járási választmány tagja 1935-1938.

9. A zselizi járás Magyar Nemzeti Tanácsának ügyvezető elnöke 1938. október

23-tól.

10. A kissárói Magyar Nemzeti Tanács elnöke 1938. október 25.

11. Az Egyesült Országos Keresztény Szocialista és Magyar Nemzeti Párt Országos Pártvezetőségi tagja.

12. A kissárói Magyar Közművelődési Bizottság elnöke 1936. február 8.

13. A kissárói Iskolán kívüli Népművelési Bizottság1,30 gondnoka 1939-től.

14. Kissáró község képviselő testületének tagja 1939. január 19-től.

15. A kissárói Levente Egyesület elnöke 1939. február 3-tól.

16. A lévai járás Mezőgazdasági Bizottságának tagja 1939. március 9-től.

17. Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített1,31 vármegyék törvényhatósági bizottságának tagja 1939. február 22-től. 120

120 Az Iskolán Kívüli Népoktatás programja Klebersberg Kúnó oktatási miniszter nevéhez köthető. Az ő kezdeményezésére 1923-ban törvényjavaslat készült, amelyben meghatározták a népművelés fogalmát és céljait. Kettős célt fogalmaztak meg: a nemzeti érzés erősítését és a széles néprótegek gazdasági kultúrájának fejlesztését. A népművelés fogalmába értették a felnőttoktatáson (analfabéta tanfolyam) kívül a műkedvelő színjátszást, leventeünnepségeket, népfőiskolákat és nyári egyetemeket. Irányítására a miniszter közvetlen felügyelete alatt működő, szakemberekből álló Iskolánkívüli Népművelési Felügyelőség alakult. A tervezet szerint az iskolán kívüli népművelés 15-21 éves korig (nők esetében csak a hajadonokra vonatkozik) kötelező, illetve a felnőttoktatás 35 éves korig. Megyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottságok alakultak. A gyakorlati munkában nagy szerpet vállaltak a falusi lelkészek, tanítók (előadásokat szerveztek, színműveket „állítottak színpadra”, énekkarokat szerveztek és vezettek). KISS 1999.8-9. BELOVÁRI2011.1-10.-119-