Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

belső-somogyi református egyházmegye esperese100 * * * * 105 rendelkezése folytán helyeztettem. Nagy Lajos lábodi lelkész-esperes nagy szeretettel fogadott mint felvidéki embert, úgy szintén idősebb Csire István nagybajomi lelkész is. Nagybajomból Lábodra mentem segédlelkésznek, Lábodról Kaposmérőbe helyettes lelkésznek. A kaposmérői rendes lelkész ez időben tábori lelkész volt, előbb az orosz fronton, majd az olasz fronton. Mindhárom helyen helyettes tanító is voltam. Somogy-Nagybajomban a katonai szolgálatot teljesítő Szabó Kálmán tanítót106 helyettesítettem, Lábodon a lábodi és rinyahosszúfalui tanköteleseket tanítottam, mintegy 110-120 gyermeket, igen jó eredménnyel. Lábodról Csicskár József tanítót107 állami tanítónak nevezték ki Kaposvárra, Rinyahosszúfalu elő- könyörgő tanítója, Mózes Imre108 pedig nyugalomba vonult, így a lábodi és rinyahosszúfalui tanköteleseket én tanítottam a lábodi református iskolában. Igen jó anyag volt, az I. osztályos tanulók az év végi vizsgán a templomban a Téli Újság109 számaiból szépen, folyékonyan olvastak. Kaposmérőben szintén tanítottam Ladányi Ferenc tanító110 helyett, aki katona volt, és orosz fogságba esett.

1896-tól az egyházkerületi aljegyzői, majd 1903-tól a főjegyzői tisztséget is viselte. 1914-ben választották meg a dunántúli egyházkerület püspökévé. A csehszlovák megszállás miatt el kellett hagynia

Révkomáromot: 1921-ben a Duna jobb partjára költözött, és ugyanabban az évben balatonkenesei

lelkész lett. 1924. július 28-án hunyt el. A komáromi adatszolgáltatás így méltatja: „Az egyházközségnek, mint a trianoni gyászos békeparancs által megcsonkított komáromi református egyházközség jogutódjának első lelkipásztora Németh István dunántúli püspök, aki 1921-ben tette át székhelyét a Duna jobb partján lévő városrészbe, amelynek a neve akkor még Újszőny volt. A jobb jövő reményében megalakítja az egységes komáromi református egyház parochiális körét, annak presbitériumát. Még ugyanabban az évben elfogadja a balatonkenesei egyház meghívását és oda teszi át székhelyét, de onnan is élénk figyelemmel kíséri a komáromújvárosi hívek munkáját, többször hatékonyan támogatva az új életet kezdő gyülekezetét.” TtREL I. 8. d. 6. Balatonkenese. 2, 11, 16, 20, 27. d. 8. Komárom. 1. d. 10. Révkomárom. DPL1924.86-90. TUNGLI1997.165.

105 Nagy Lajos 1856-ban született Mezőcsokonyában, apja Nagy Sándor lelkész, anyja Thulmon Emília. Tanulmányait Pápán, Vinkovcén, Mendorfban, Pápán, Sopronban és Baselban (1883. novem- ber-1884. március) folytatta. Nagykorpádon, Nagybajomban, Csökölyben, Lábodon, Gigén, Déden, Kaposváron, Magyarújfaluban, majd Kadarkúton volt segédlelkész. 1887-től Zádorban megválasztott lelkészként szolgált, 1890-1924 között Lábodon volt lelkipásztor. 1901-1924 között töltötte be a belső-somogyi egyházmegye esperesi tisztét. TtREL I. 8. d. 8. Lábod. I. 2. II. 29. d. 11. Zádor. 2, 20. SZABÓ 1929.114. BECK 1935.35. ZOVÁNYI1977.65. SZÖGI 2000.51 (70. sz.).

106 Szabó Kálmán 1893-ban született. 1913-1919 között Nagybajomban, 1919-től Mezőcsokonyán tanított. Egyházkerületi Névtár. 1926.20.1928.22. Egyetemes Névtár. 1930-32.63.1935.77.1941.94. SZABÓ 1929.90,381,385.

107 Csicskár József 1930-1906 között Merenyén, 1906-tól 1916-ig Lábodon, 1916-tól Kaposváron, a Központi Állami Elemi iskolában tanított. A kaposvári református gyülekezet kántora, presbitere, a Belsősomogyi Református Egyesület ellenőre is volt. Egyházkerületi Névtár. 1904. 28.1905. 29.1906. 29.1907.35.1908. 62-63.1909. 48-49.1910.48-49.1926.11,17.1928.13,18. Egyetemes Névtár. 1911. 11,93.1912.87.1913-15. 61.1930-32.58,59,61.1935. 75. SZABÓ 1929.114,226,412. GYULAI-REXA 1932.444.

108 Mózes Imre 1875-1916 között tanított Rinyahosszúfaluban. SZABÓ 1929.115.

109 A Téli Újság című vallásos hetilap néhány év kihagyásával (1880-1882,1919-1921) 1877 decemberétől 1939. február 26-ig jelent meg. Tulajdonosa Harsányi Pál, Gönczy Béla és a békés-bánáti egyházmegye volt. Harsányi Pál után a lap főszerkesztője Szabolcska Mihály lett. Felelős szerkesztői között találjuk még Budai Jánost, Gönczy Bélát, Tildy Zoltánt is. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1292-1293.

110 Ladányi Ferenc 1905-től 1914-ig tanított Kaposmérőn. 1914-ben besorozták, majd eltűnt a világháborúban. Egyházkerületi Névtár. 1906. 26. 1907. 32. 1908. 56-57. 1909. 42-43. 1910. 44-45.-113-