Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye 1939-ben emlékül a magam és feleségem nevében fehér márvány úrasztalát ajándékoztam az egyháznak, melyre a nőegyesület 1940-ben gyönyörűen hímzett térítőt ajándékozott. Hitélet szempontjából is szépen indult a gyülekezet. Az ifjúsági összejövete­lek, vallásos esték, bibliaórák látogatottak voltak. Az utóbbi években a gyártelepek nagymérvű elszaporodása, a gyülekezet tag­jainak a gyárakban való elhelyezkedése, a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése - bizonyosan bennem is voltak hibák -, stb. miatt a gyülekezet vallásos felbuz- dultsága alábbhagyott. A templom csak nagy ünnepeken van tele. Vallásos esték­re csak nők és gyermekek járnak. A leányegyesület tagjai gyárba járnak, s inkább az esti sétákat választják, mint a leányegyesületi összejövetelt, ahol testi és lelki tisztaságot tanít Isten igéje. Beteg és szomorú jelen. Isten tehet itt csak csodát, s ha O jónak látja, fog is tenni. Övé a dicsőség örökkön örökké! VÖRÖSBERÉNY Koszorús László lelkész Koszorús László 1930. X. 7-én helyettes lelkészül Szentkirályszabadj áról jött. Majd Veszprémbe, Enyingre rendeltetett a választási idő tartamára, közben 1932. április 10-én Mezőőrsre, és 1932. május 10-én pedig szülőfalum hívott meg lelkipásztornak, 1932. VII. 1-től Vörösberényben helyettes lelkész, 1934. I. 1-től pedig ugyanott rendes lelkész a gyülekezet és az egyház meghívására. Koszorús László Vörösberényben született 1901. VI. 26-án. Szülei: Koszorús Sándor és Johannides Jozefa. Edesatyja asztalosmester, majd balatoni halászati felügyelő, később gazdatiszt Puszta-Apátin báró Fiáth Pálnál,196 így elemi iskolai tanulmá­nyaimat Puszta-Apátin és a szedresi református elemi népiskolában végeztem. Gimnáziumi tanulmányaimat a szekszárdi állami főgimnáziumban végeztem 1912-20 között, hol nagy hatással volt rám egykori hittanárom, Gödé Lajos szek­szárdi, most nagykőrösi lelkipásztor. Teológiai tanulmányaimat Pápán végeztem 1920-24 között. A teológiai akadémia évfolyamainak elvégzése után absoluto- riumot nyertem, és 1924. VII. 1-én Balatonkövesd-Csopak-Paloznakra kerültem segédlelkésznek megboldogult Németh István püspök úr, balatonkenesei lelkész intézkedésére. Az első lelkészképesítő után ismét ide helyezett dr. Antal Géza püspök úr, hol 1925. X. 1-ig voltam Szűcs Károly segédlelkésze. Ez idő alatt reno­váltuk a balatonkövesdi templomot, és rendeztünk szép énekkari ünnepélyt. Papkeszin 1925. X. 1-től 1926. IV. 1-ig voltam Szenes Imre segédlelkésze, ez alatt a rövid idő alatt színdarabok jövedelméből és adományokból gyűjtöttem össze a papkeszi hősök emlékművének felállítási költségeit, illetve alapját. Szentkirály­szabadján 1926. IV. 1-től 1926. VIII. 1-ig, 1926. VIII. 1-től Köveskálon voltam 196 Báró Fiáth Pál 1850. március 25-én született Vörösberényben, apja Fiáth Ferenc, anyja Kapy Ágnes volt. Kalksburgban, Bécsben és a pozsonyi jogakadémián tanult. 1875-től Veszprém vármegye főjegyzője, 1897-től Fejér vármegye főispánja volt. 1906-ban nyugállományba vonult. 1911-ben meg­kapta a belső titkos tanácsi címet. 1916-tól ismét a főrendiház tagja, 1927-től haláláig a felsőház tagja volt. 1935. október 22-én hunyt el Akán (Veszprém vm.). LENGYEL-VIDOR1931.412-413.-1061 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom