Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye

VESZPRÉM Boda József lelkész

1905-ben a Tolna megyei Kajdacson születtem ősi dunántúli nemesi család református ágának sarjaként. Apám, István maradék kisbirtokunkban gazda, édesanyám, Hencz Éva mindenben hűséges osztályosa, különösen a háború alatt rengeteg munkával és kitartó imádkozással nevelt bennünket, a négy gyereket. Egész korán megtanultuk Istenre bízni sorsunkat, ugyanakkor keményen megragadni az emberi boldogulás tisztességes földi eszközeit.

Háborús nehézségek miatt hat elemit jártam otthoni református iskolánkban. Különbözetivel ugrottam a szekszárdi állami főgimnázium II. osztályába 1916- ban. Boldog diák voltam, nemcsak jó tanuló, de cserkész, vezető KIE-tag, iratmisszió szervező, s a Sárköz mai nevén nevezett akkori „falumunkása”, Gödé Lajos akkori szekszárdi lelkész,161 még inkább boldog emlékű Megyercsy Béla KIÉ nemzeti titkár tanítványa. A vakbuzgó klerikális új igazgató (Resch Aurél)162 eretneküldözésére vagy 20 protestáns diáktársammal hagytam ott a szeretett iskolát és tanáraimat, s mentem a pápai református kollégiumba. A kollégium lelke, szabad munkateret nyújtó, egyéniséget fejlesztő szelleme kapott szárnyra, cserkészet (frissen induló Tisza-csapat szervezése), teológián Pongrácz profesz- szor bibliaköre, az első tahi konferencia163 úgy megkapott s irányította gondolkodásomat, hogy a gimnáziumi jeles érettségi után nem volt probléma számomra a pályaválasztás. Kicsiny gyermekkoromban játszottam a papost, teológus éveimben lelkesen készültem a pásztori szolgálatra. Pápán kezdtem, gazdag élmények161 Gödé Lajos 1882. október 17-én Madocsán (Tolna vm.) született. Középiskolai tanulmányait a Bonyhádi Evangélikus és a Nagykőrösi Református Gimnáziumban, a teológiát 1903-1907 között Budapesten végezte, az 1906/1907. tanévben szénior volt. 1907 őszétől budai segédlelkészként működött Haypál Benő mellett. 1910-ben a szekszárdi gyülekezet választotta meg lelkészének. Az 1914- től megjelenő Tolnai Reformátusok Lapja című folyóirat egyik szerkesztője volt. Az I. világháborúban részt vett, tábori lelkészként szolgált. 1924-ben megválasztották a Kálvin téren újonnan megszervezett püspöki másodlelkészi állásra. 1925 elején a Lorántfíy Zsuzsanna Egylet választmánya az egylet ideiglenes igazgatójának nevezte ki. 1927-től az Egyházi Értesítő című folyóirat lap szerkesztője lett. 1929 tavaszán Nagykőrösre hívták meg lelkipásztornak. Egyházkerületi jegyző, tanácsbíró, missziói előadó is volt. 1953-ban nyugalomba vonult, ezután 1963-1968 között a Nagykőrösi Református Egyházközség főgondnoka volt. 1968-tól Budapesten élt. 1976. október 2-án hunyt el. Egyetemes Névtár. 1911. II. 159.1912. 57.1913-15.42.1930-32.25.1935.35.1941.42. DPL1914.59.1924.38.1927.52.1929. 46. 1943. 57. BELICZAY 1955. 213. RÁCZ 1993. 114-115. MILISITS 2006. 349. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1243-1244. GÉRA 2006c. 185. Nagykőrösi Református Hírlevél 2009. szeptember 27.4.

162 Resch Aurél a bácskai Apatinban született 1880. július 26-án. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, 1903-ban szerzett latin és görög szakos középiskolai tanári oklevelet. Tanított a fogarasi, majd a szegedi állami gimnáziumban. Ösztöndíjjal Münchenben, Párizsban és Londonban a középiskolák működését tanulmányozta. Hazatérése után a szakolcai főgimnázium igazgatója lett, később megbízták a pozsonyi tankerület, a főgimnázium és az internátus vezetésével. Az első világháború végén el kellett hagynia Pozsonyt. Rövid ideig a pécsi katonai reáliskola vezetője, majd 1919-1925 között a szekszárdi Garay János főgimnázium igazgatója volt. Ezután Kispesten dolgozott, majd 1932-1938-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti Kölcsey Gimnázium igazgatójaként működött. SZINNYEI1891-1914. XI. 799.

162 Az első konferenciát Tahitótfaluban 1922. augusztus 24-27-én szervezte a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség. KISS 1941.217. PÁLL 1983.452.-1042 -