Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye Az első világháború kellős közepén foglaltam el állásomat. A gyülekezetben teljes volt a zűrzavar. Három tanerős iskolánk tanítói katonai szolgálatot teljesítettek. A korábbi vezetőség helyettes tanító beállításáról nem gondoskodott. Az egyik nyugalmazott tanító, aki helyettesített az egyik osztályban, 1916. január 1- vel lemondott, az itteni helyettes lelkész ideje lejárt, távozóban volt.140 Gyorsan és erélyesen kellett intézkednem. Közben tábori lelkésznek neveztek ki Serajevóba. Kinevezésemet később utánjárásomra visszavonták, úgyhogy lelkészi állásomat elfoglalhattam. A közigazgatósági hatóság az iskolai épületet (hatalmas emeletes épület!) roskadozónak nyilvánította, az iskolás gyermekek szétszórva, három külön bérelt helyiségben szorongtak. Eveken át kellett harcolnom, míg iskolánkat visszakaptuk, s azóta abban folyik a tanítás. Az egyház terhes adósságokkal küzdött. 1916. szeptember 21-én harangjainkat (3 darab) hadicélokra igénybe vették és elvitték. Jött a vesztes háború nyomán a kommunizmus. Minden erőnket összeszedve küzdöttünk a létünkért. Jött az infláció, a velejáró díjlevélharc. De lassan gyógyulni kezdtek a sebek. Hozzá lehetett fogni a romlások megépítéséhez, az egyház külső és belső építéséhez. Az iskolaépületet renováltuk, elvitt harangjaink helyett újakat szereztünk. Megindult a belső építés, a missziói munka, az új szántás a parlagföldeken! Az első kezdeményezéseket ezen a téren szinte legelsőnek tettem meg az egyházmegye területén, jóllehet ennek ezer akadálya volt. Különféle népbűnök, főleg a hitetlenség, az újításoktól való makacs idegenkedés nem sok jóval biztatott. Mindamellett lassan kezdtek mutatkozni a mustármagnyi eredmények. Állandó közönség - jórészt nők és az ifjúság - a vallásos estéken, bibliakör, vasárnapi iskola, iratterjesztés, a Magyar Biblia Társulat141 munkájának felkarolása, ifjúsági és leányegyesületi munka, hadigondozás, különféle gyűjtési akciók. Mindezek a keretek a mostani világégésben teljes mértékben igénybe veszik egy hatvan éven túl lévő lelkipásztor maradék erejét. Pályám emlékezetében „prompte et sincere”142 jeleztem a töviseket és virágokat.143 * Az egyházmegyén egy csomó tisztséget töltöttem be, s töltök be ma is mint egyházmegyei tanácsbí140 Szentgálon 1915. március 12-től 1915. december 31-ig Kántor Gyula volt a segédlelkész. TtREL 1.8. d. 11. Szentgál. 1.5. 141 Az 1804-ben megalakult a Brit és Külföldi Bibliatársulat 1832-ben karolta fel a magyar nyelvű Bibliával kapcsolatos szöveggondozási, kiadási és terjesztési feladatokat. Az ő tevékenységüknek köszönhető egy 1835-ben Sárospatakon megjelent magyar nyelvű Biblia és az 1908-as revideált Károli Biblia kiadása is. 1942-ben aztán létrejött a Magyar Biblia Társulat is, melynek célja az volt, hogy a magyar nyelvű Bibliát magyar szervezet adja ki és juttassa el mindenkihez. Ettől kezdve a két bibliatársulat harmonikusan együttműködött egészen 1949-ben történt megszüntetésükig. Ekkor a magyarországi protestáns egyházak Magyar Bibliatanács néven hozták létre közös bibliakiadó és terjesztő testületüket, mely a rendszerváltás után, 1992-ben alakult újjá Magyar Bibliatársulat néven. Mikor Somogyi Zoltán a Magyar Biblia Társulatot emlegeti, lehet, hogy még a Brit és Külföldi Bibliatársulatra gondol. DPL1942.67. http://bibliatarsulat.hu/7page_icP593. 142 prompte et sincere (latin): készségesen és őszintén. Részlet Kálvin felnőttkori vallomásából: „Cormeum tibi offero prompte et sincere’’ Magyarul: Szívem készségesen és őszintén neked ajánlom. 143 Tövisek és virágok: utalás Kazinczy Ferenc (1759-1831) 1811-ben megjelent epigrammagyűjteményének címére.-1035-
