Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye ságnál101 102 * beosztva, de minket a négy magyar evangélikus lelkészekkel nem vettek fel a tiszti étkezdébe, okul adván ezt: hogy nincs hely. A magunk pénzén vendég­lőkben étlap szerint étkeztünk, mert akkor még nem volt menürendszer. 10 heti wieni katonáskodásom alatt fizetésemen felül 600 koronát kellett édesapámtól kérném eleimezesemre. Hegyi András es Musnai László az erdélyi, Bányay Lajos104 a tiszántúli, Paksi Ferenc105 és én a dunántúli református egyházkerü­letből szolgáltunk együtt Wienben. A szolgálatra legidősebb volt a vezető, ki az irodai szolgálatot ellátta, és a beosztásokat elvégezte: ki mikor temet, ki melyik pályaudvaron várja a sebesült szállítmányokat és csererokkantakat. Nehéz volt a szolgálatom, mivel németül nem tudok beszélni. A kórházakban és egyébütt szó­tár segítségével is nehezen tudtam magamat megértetni, így többször kértem 101 Térparancsnokság (Platz-Kommando): támogató és végrehajtó parancsnokság. Az Osztrák- Magyar Monarchia hadszervezetében a nagyobb és fontosabb helyőrségek állomásparancsnokságai mellett hoztak létre térparancsnokságokat, melyek feladata többek között a helyőrségi szolgálat felosztása, a helyőrségi őrségek és készültségek megszemlélése, máshonnan érkező és máshová tartó szabadságolt és beteg katonák nyilvántartása, a honvéd nyugdíjasok és özvegyeik igazolása, a lakta­nyákon kívül, nyilvános helyeken megjelenő honvédek öltözködésének és fegyelmének ellenőrzése volt. RAVASZ 2000. 666. 102 Hegyi András lelkipásztor az I. világháború után Körtvélyfáján teljesített szolgálatot. Alapító tagja volt Vécsi Szövetségnek, mely erdélyi református lelkészek baráti szövetsége volt „egymás keresztyén életének és munkájának elmélyítése, megszervezése céljából’’. NAGY 1937. 222-223. FE­KETE 2011.584,588,592. 10i Musnai László 1888. február 26-án született Székelykövesden. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban, a teológiát Kolozsváron végezte. Az 1910/11. tanévben a berlini egyetemen tanult. 1913-ban Kolozsváron magántanári vizsgát tett. Marosszentimrén, majd Tekén végzett lelkészi szolgálatot. Az I. világháborúban tábori lelkész volt, az olasz fronton szolgált. 1917-ben és 1918-ban Bécsben és Berlinben tanult. 1928-ban teológiai doktorátust szerzett Debre­cenben. 1933-tól a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban volt vallástanár, 1940 és 1945 között Nagyenyeden a Református Teológiai Kar igazgatója. Jelentős bibliakutatóként és művelődéstörté­nészként is ismert. 1967. május 8-án hunyt el. ZOVÁNYI1977.416-417. DÁVID 1994. 659-660. SZÖ­GI 2001.171 (2447. sz.) 104 Bányay Lajos 1890. március 21-én született Hódmezővásárhelyen, apja Bányay Sándor főgim­náziumi vallástanár, anyja Miklovicz Emília, Miklovicz Bálint hódmezővásárhelyi lelkész leánya volt. Debrecenben végezte a teológiát 1912-ben, a következő tanévben a debreceni kollégium széniora volt. Az 1913/14. tanévben Heidelbergben tanult. 1914-ben a gyulavári gyülekezet helyettes lelkészeként szolgált. Ezután a háború végéig tábori lelkészi szolgálatot végzett. 1918. decembertől Hódmezővá­sárhelyen lett vallástanár. 1919-ben a budapesti teológián vallástanári diplomát szerzett. 1922. június 27-től 1931-ig a tatabányai gyülekezetben lelkészkedett. 1926-ben Hágában volt 6 hetes tanulmány­úton, 1928-ban doktorátust szerzett. 1931. szeptember 23-án hunyt el 41 éves korában. Felesége Szilágyi Lenke volt, aki 1914-ben Hódmezővásárhelyen szerzett óvónői diplomát. TtREL I. 8. d. 11. Tatabánya. I, III, IV. Egyházkerületi Névtár. 1926. 56. 1928. 62. Egyetemes Névtár. 1913-15. 179. 1930-32.91. DPL1931.189. SZÖGI 2001.322 (5825. sz.). 105 Paksi Ferenc 1901-től 1913-ig Pápán tanult, ott végezte a gimnáziumot és a teológiát is. Segéd-, illetve helyettes lelkész volt Győrben, Ácson, Kocson, majd ismét Győrben. Az I. világháborúban 1917-től tábori szolgálatot látott el, olasz fogságban volt. Hazatérése után 1919-ben Kislángon helyet­tes, majd 1919-ben Ászáron segéd-, 1920-ban Dadon szintén segédlelkész volt. Később törvényszéki jegyző lett, lelkészi jellegének megtartását az egyházkerület engedélyezte. TREL akv. 3. Pápai Refor­mátus Kollégium értesítői. 1901/02. 75. 1902/03. 82.1903/04.108,127. 1904/05. 145,149. 1905/06. 94,145. 1906/07. 85.1907/08.171.1908/09. 180. 1909/10. 87, 95,196, 260.1910/11. 80, 84, 258, 269. 1911/12.48,55.181.1912/13.89,92. DPL 1924.132. PATAKY1985.258,317.-1021 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom