Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 12. Jubileumi kötetek 1. (Pápa, 2012)

Források - 3. II. sz. lelkészi anyakönyv

püspöki engedéllyel Németországban voltam. Segédlelkészként szolgáltam 1932. áprilisától Csurgón IX. 15-ig. 1934. VII-XII. segédlelkész voltam Szigetváron, helyettes lelkész 1935. I., II. Hajmáskér, segédlelkész 1935. III-VIII. Perőcsény, Nagykanizsa IX., X., helyettes lelkész Csurgó XI.—1936. IV., Böhönye V-IX., segéd lelkész Kaposvár X.—1938. III., helyetteslelkész Kisasszond IV.—1940. VI., missziói segédlelkész Dorogon VII., VIII. és 1940. IX-től kezdve hitoktató lelkészként Komárom ősi, visszakerült egyházában. Tartalékos tábori lelkészként szolgáltam Erdély, Délvidék és Oroszország elleni hadműveletek alkalmával. A családi indíttatás mellett a M.E.K.DSz.,26 S.D.G.,2 Hollandia, R.Gy.E.B.T.-át28 kell megemlítenem iskoláimon kívül. Diákkoromból magammal hozott indíttatásra lettem hitoktató. Pápa, 1941. XI. 12. Antal Gábor komáromi hitoktató lelkész.

Zsoldos Gyula születtem 1908. junius 28-án Dávidházán (Vas vármegye). Édesapám Gergály Imre, édesanyám Zsoldos Eszter. Édesanyai nagyapám, Zsoldos József 10 éves koromban belügyminiszteri engedéllyel saját nevére Íratott, és örökösének fogadott. Elemi és ismétlő iskoláimat Senyeházán végeztem, ahol kisbirtokos családomban mint kisegítő családtag már földmíveléssel foglalkoztam. Tizenkét éves koromban telepedett a községünkbe dr. Mike Imre orvos, aki még ma is házunkba lakik. Az ő rábeszélésére és előkészítésével végeztem el a 4 polgári iskolát magán1931-ben a holland reformátusság képviselője a Pápai Kollégium 400 éves jubileumi ünnepségen. Szintén 1931-ben a sárospataki Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanári címet adományozott neki. 1936-ban hunyt el. A pápai látogatásról lásd még DPL 1931. 158-161, 167-179. PONGRÁCZ 1933. 11, 54-57, 176, 182. (PONGRÁCZ József (szerk.): A Pápai Református Főiskola négyszázados ünnepének emlékkönyve. Pápa, 1933.)

26 A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséget 10 Visegrádon konferenciázó diák alapította (a szövetség megalapítására már 1904-ben történtek kísérletek). Programja leghangsúlyosabb részét a hitbuzgalmi kérdések képezték. Bibliaolvasóköröket alakítottak. 1909-ben lapot indítottal ifj. Victor János szerkesztésében, kiadásáért Pongrácz József volt a felelős. Középiskolásoknak szóló lapot is kiadtak Erő címen. Budapesten 1921-től internátust nműködtettek egyetemisták és főiskolaások számára Diákok Háza néven. 1925-ben a Szövetség új nevet vesz fel: Magyar Diákok Pro Christo Szövetsége. Ezek után is felekezközti, illetve felekezfölötti szervezetként működött, a protestáns jelleg dominált. A tagok létszámát tekintve (1923-ban 196 rendes tagot, 1944-ben 102 rendes tagot tartottak nyilván) elmarad a két nagy diákszövetségtől (KIÉ, SDG), de szellemisége kisugárztása sokkal jelentzősebb volt tagjai számánál (pl.: tahii konferenciák az 1922-ben felépített barakktáborban). KISS 1941. 59-74. PÁLL 1983. 452-455. DOBOS 1987. 284-289. KÓSA 2006. 1088.

27 A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége 1921-ben Balatonkilitin alakult meg. Kizárólag református alapon szerveződő egyesület volt, mely a teológus hallgatók mellett fokozatosan nyitott a középiskolások és a leánytanulók felé is. Munkája kifejezetten hitvallásos volt. Jelentős sajtó- és konferenciaszervező tevékenységet fejtett ki (1927-től virágvasárnapi konferenciák Budapesten, 1928-ban vették meg Szárszót), menzákat, kollégiumokat és üdülőtelepeket tartottak fenn. A főtitkári tisztséget Töltéssy Zoltán, majd Sós Géza töltötték be. 1925-től jelenik meg lapjuk Református Diákmozgalom címmel, mely később az Új Magyarág, majd a Magyar Út nevet viseli. KISS 1941. 74-86. PÁLL 1983. 455-460. DOBOS 1987. 289-296. KÓSA 2006. 1089-1090. Részletes történet: HAVAS Gábor-KULIFAY Albert: A Soli Deo Gloria Szövetség története. Budapest, 1992.

28 A Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társasága 1932-ben kezdte meg működését. A Társaság a gyülekezetekben folyó evangélizációs tevékenységet támogató embereket tömörítette. Csak országos szervezete volt, tagjaik saját gyülekezeteikben fejtették ki tevékenységüket. A Társaság székhelye Nyíregyházán volt elnöke Békefi Benő, 1941-től Bereczky Albert. Kéthetente jelent meg hitbuzgalmi lapja: a Magyar Református Ébredés. Sződ- ligeten tartotta fenn a Megbékélés Házát, amely evangélizációs telepként működött. DOBOS 1987. 266, 305-306.

i* 281 i*