Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 12. Jubileumi kötetek 1. (Pápa, 2012)
A kötet felépítése és a szövegközlés alapelvei
szóközi és szóvégi rövidítéseket feloldottuk, de az olvashatóság megkönnyítése érdekében azokat külön nem jelöltük. A latin mondatokat és szövegrészeket magyar fordításban (dőlt betűvel) is közöljük. A források szövegének központozása nagyban eltér a mai helyesírás szabályaitól, így azt a szöveg értelméhez igazítottuk. A személynévmutatókban a XIX. század végéig előforduló neveket egységesített alakban, a XX. századiakat pedig betűhíven közöltük. Az egységesített alakokat A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526—1760. című kötetből,78 79 illetve a dunántúli lelkészek és rektorok 1760-1848 közötti, honlapunkon elérhető adatbázisából vettük át. Néhány szót kell ejtenünk a nevek után zárójelben található számokról is. A számozás használatát az egyforma nevű lelkészek (pl. Tóth István, Nagy János) megkülönböztetése tette szükségessé. A számozás a kötet és a készülőiéiben lévő adatbázis gyakorlatát követve, annak adataira épül, és a sorrendiséget a szolgálati idő kezdete határozza meg.80 A jelenlegi állapot nem tekinthető véglegesnek, a későbbi adatfeltáró munkák eredményeképpen még történhetnek változások.81 Forráskiadványunkhoz nem készítettünk hagyományos értelemben vett helységnévmutatót, mivel ez majdnem megduplázta volna a kötet terjedelmét. Helyette helységnév-azonosító áll az olvasó rendelkezésére, mely nem tartalmaz oldalszámra való hivatkozást. A benne szereplő földrajzi neveket a mai helyesírás szabályai szerint szerepeltetjük. A helységnév után megadtuk az akkori vármegye nevét, majd zárójelben a mai alakot, a település rangját, illetve a mai megye nevét. A ma már szomszédos országok területén fekvő települések esetében közöltük a település magyar és ma használatos ottani nevét is. A személy- és helységnévmutatók csak a közölt forrásokban előforduló neveket tartalmazzák, a bevezető tanulmányra és a függelékre nem vonatkoznak. A forrásközlés és a mutatók után szójegyzék is található, amely a szövegben való könnyebb eligazodást teszi lehetővé. *** 78 KÖBI.ÖS-KRÁNITZ 2009. 79 Az adatbázis honlapunkon érhető el. 80 Hogy hogyan, milyen alapelveket követve történt a számozás, azt egy fiktív példával szemléltetjük. Tegyük fel, hogy az adatbázisokban 5 Példa János létezik. Közülük az első lelkész az I. részben (1526-1760 között), a második rektor ugyanott, a harmadik és a negyedik lelkész a II. részben (1760— 1848 között), végül az ötödik rektor szintén ugyanott. Az első részben előforduló lelkész a Példa János (1.), az első részben lévő rektor a Példa János (2.), a II. részben előforduló azon lelkész, amelyik szolgálati ideje előbb kezdődik, a Példa János (3.), az ugyanott előforduló másik lelkész, aki később kezdte szolgálatát, a Példa János (4.), végül all. részben előforduló rektor a Példa János (5.) nevet kapja. 81 A kötet neveinek számozásában már csak ritka esetben történhet változás, mert 1760 előttről kevés esélye van új személyek feltűnésének. A II. korszak interneten elérhető lelkészi és rektori adattáránál még várhatók nagyobb változások, de reméljük, hogy a II. rész megjelenése előtt sikerül kialakítanunk a végleges helyzetet. if 27 *
