Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 12. Jubileumi kötetek 1. (Pápa, 2012)
A forrásokról
zünk sem írott, sem nyomtatott jegyzőkönyvvel, vagyis az anyakönyv az egyetlen forrásunk az akkor történt lelkészszentelésekről.61 Az 1870-es évek második felében mutatkozik meg a legszembetűnőbben, hogy az anyakönyv vezetése elsősorban a főjegyző személyétől, odafigyelésétől függött. A főjegyzők sorában az 1870-es évek első felében történtek gyakrabban változások.62 Az 1872—1877 közötti időszakban Kacsóh Lajos, Pap Gábor és Vályi Lajos lelkipásztorok váltották egymást a főjegyzői hivatalban. Az anyakönyv pontos vezetésére az 1877-ben megválasztott Vályi Lajos kezdett komolyan odafigyelni, és igyekezett pótolni az elődei idején keletkezett hiányosságokat is. Az 1872-ben felszenteltek bejegyzései után több oldalt üresen hagyott, és onnan folyatta az 1878. június 16-án Veszprémben felszenteltek életrajzaival. Utólag beíratta az 1874. és az 1875. évben szenteltek életrajzi adatait, az 1877-ben szemeitekkel pedig megíratta, majd saját kezűleg másolta be azokat a matrikulába. A beírás rendje az 1878-ban szenteltek esetében állt vissza. Az 1884-ben magukat bejegyzők közül Szabó Imre nem szerepel az egyházkerületi jegyzőkönyvben.63 Pongrácz József főiskolai tanár, majd a kollégium könyvtárnoka az 1888-ban szenteltek bejegyzései után megjegyzést tesz, hogy az egyházkerületi jegyzőkönyvben felsorolt felszenteltek és az anyakönyvbe magukat beírok száma között eltérés mutatkozik. Felsorolja azokat, akiknek hiányoznak az életrajzi adatai. Valószínű, hogy csak ezt az évet vizsgálta át tüzetesen, mert mint láthatjuk, más években is vannak hiányzók, sőt egész évek is hiányoznak. Az 1890. és 1891. évben nem tartottak lelkészszentelést. Az 1892. szeptember 4- én Komáromban és az 1893. szeptember 19-én Pápán felszentelt ifjú lelkészek életrajzát később kérte be Vályi főjegyző, és másolta be az anyakönyvbe.64 Az 1895. és 1896. évben ismét nem tartottak lelkészszentelést. Az anyakönyv első kötete az 1897. szeptember 25-én Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelt 15 lelkipásztor életrajzi adataival zárul. A kötet végén, a 266— 268. oldalakon a kötetben szereplő lelkészek mutatóját találjuk ábécé sorrendben. A 61 1852-ben 17 lelkészt szenteltek, köztük Pap Kovács Gábor későbbi püspököt is. 1858-ban 10, 1859 októberében 3 lelkész kibocsátására került sor. 62 Az I. anyakönyv által átfogott időszak egyházi főjegyzői a dunántúli egyházkerületben: Tóth Ferenc 1816—1827 között, Nagy István balatonfüredi lelkipásztor 1828-1841 között, Nagy Mihály kocsi, majd révkomáromi lelkész 1841-1844 között, Báli Mihály polgárdi lelkész 1845—1858 között, Széki Béla pápai lelkész 1859-1871 között, 1872-ban Kacsóh Lajos kisbajomi lelkész aljegyző, 1873-1874 között Pap Kovács Gábor vilonyai, majd komáromi lelkész, Kacsóh Lajos 1874-1877 között, majd Vályi Lajos perbetei lelkipásztor 1877-1896 között. 63 1884. jún. kgy. 1. p. DREL I. 1. a. 64 Az 1892-ben szentelt három lelkész (Széki Elemér, Varga Dezső, Fülöp József) 1893-ban küldhette meg a főjegyzőnek az életére vonatkozó adatokat. Az 1893 szeptemberében szentelt Győri János és Száz Kálmán bejegyzésének keletkezési időpontját ismerjük: Győri János 1894. szeptember 1-jén Nyárádon, Száz Kálmán 1894. szeptember 2-án Kádártán írta. i* 22 i*
