Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 12. Jubileumi kötetek 1. (Pápa, 2012)
Az egyházkerületi anyakönyvek keletkezésének körülményei
könyvek sem tesznek említést arról, hogy ekkor történik meg a lelkészi életrajzok bejegyzése az anyakönyvbe. 3. Az egyházkerületi anyakönyv vezetése Tóth Ferenc vágya teljesült: az anyakönyv vezetése elkezdődött, és utasításai szellemében először az akkori viszonyokat ismertető rész született meg, majd 1825-től kezdve az újonnan felszenteltek is megörökítették életrajzukat. Több-kevesebb következetességgel 1897-ig vezették, amikor is betelt. Ezután még elkészült a kötetben szereplő lelkészek névmutatója, de a folytatásra 40 évet kellett várni. A második kötet keletkezésének körülményeiről sajnos nem sikerült megbízható adatokat feltárnunk, hiába néztük át az egyházkerületi jegyzőkönyveket, a hozzájuk tartozó iratanyagot, az adott időszak iktatókönyveit, a korabeli sajtót és az akkori főjegyző személyes iratanyagát is. Semmi utalást nem találtunk sem a kötet vezetésének elhatározásáról, sem elkészítéséről, sem a vezetés elkezdéséről.36 Alighanem Győry Elemér, az akkori főjegyző37 ötlete volt, aki az első anyakönyvet még 1922 októberében hetényi lelkészként szerezte vissza az egyházkerület számára (lásd alább), és ezzel nyilván neves főjegyző-elődje, Tóth Ferenc példáját akarta követni. Mindezt azonban nem terelte hivatalos útra, hanem amolyan „magánakcióként” tette, ezért nem található rá semmiféle utalás a könyvtári, kézirattári és levéltári anyagban. 36 A Dunántúli Protestáns Lap folyamatosan tájékoztat az 1937, 1939, 1941, 1943. évi lelkészszentelésekről, de az anyakönyvről, illetve annak újraindításáról nem tesz említést. Az 1937. évben már szeptember 19-én közli a lap az október 20-án és következő napjaiban Pápán tartandó egyházkerületi közgyűlés programját, a közgyűlés fontosabb eseményei között megemlíti az szentelést is. Október 24- én a Vegyesek között tudósít a lap: „Lelkészszentelés. Egyházkerületünk közgyűlésével kapcsolatban lelkész- szentelés volt. Ez alkalommal Fejes Sándor veszprémi hitoktató lelkész hirdette az igét mélyenszántó beszédben: csak a Krisztust! Beszédét közölni fogjuk. A felszentelési szertartást Medgyasszay Vince püspök úr végezte az esperesi és tanácsbírói kar részvételével. Püspök úr felszentelő beszédét lapunk mai száma hozza. A felszenteltek névsora a következő: (felsorolás következik a felszentelt lelkészek nevének és szolgálati helyüknek felsorolásával). A szertartás után a püspök, az egyházkerületi fógondnok, az esperesek és a lelkészi tanácsbí- rák kézfogással köszöntötték a felszentelteket!’ DPL 1937. 169, 204. Fejes Sándor elhangzott beszédét a lap 1938. január 23-án a címoldalon közölte. DPL 1938. 17-18. 1939. 211-212. (felszenteltek felsorolása). 1941. 206 (közgyűlési programok között említi a lelkészszentelést is). 1943. 236 (A felszenteltek közül Varga István mezőcsokonyai lelkész hirdette az igét, közli a szenteltek névsorát.). 37 Győry Elemér 1891-ben Takácsiban született. Középiskolai és teológiai tanulmányait Pápán végezte, majd Genfben képezték tovább. 1915-1917 között a pápai akadémia széniora, 1917-ben nagyigmándi segédlelkész, majd 1917-1918 között püspöki titkár, 1918-tól hetényi lelkész lett. 1923- ban kiutasították Csehszlovákiából, ezután 1923-1924-ben komáromi helyettes lelkészként szolgált. 1924-1926 között püspöki titkár, majd 1926-1928 között pápai teológiai tanár volt. 1928-1943 között győri lelkészként szolgált, eközben 1932-től a dunántúli egyházkerület tanácsbírája, majd 1935- től főjegyzője volt. 1943-ban az egyházkerület püspökévé választotta, mely hivatalt 1961-ig, nyugalomba vonulásáig viselte. ZOVÁNYI 1977. 232-233. 15
