Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 12. Jubileumi kötetek 1. (Pápa, 2012)

Az egyházkerületi anyakönyvek keletkezésének körülményei

értéke lesz ezen bejegyzéseknek az utókor számára, nem sokkal korábban már indít­ványozta egy új egyházkerületi anyakönyv használatba állítását. Ennek körülményeit forrásaink pontosan rögzítették. Az 1821. évben Mezőszentgyörgyön tartott egyházkerületi közgyűlésen bizottság felállításáról döntöttek, melynek feladata az volt, hogy javaslatokat tegyen a pápai kollégium fenntartási költségeinek biztosítására (konviktus, könyvtár, professzorok fizetése, stb.).19 Ennek a bizottságnak az 1822. évi jelentésében merült fel az egyház­kerületi anyakönyv indításának ötlete is.20 Az 1822. évben Révkomáromban tartott egyházkerületi gyűlésen el is határozták „ edgy Matricula" megnyitását, melybe min­den jelenlegi és később hivatalba lépő egyházi és világi személy magát beírja, és meg­állapodás született abban a kérdésben is, hogy az ezen alkalommal fizetendő összeg mindenkor a professzorok ellátására legyen fordítva.21 Az 1823-as egyházkerületi állapot rögzítésének formáját Tóth Ferenc főjegyző dolgozta ki, aki 1822. szeptember 24-én kelt levelében pontos utasításokkal látta el az egyházkerület espereseit, hogyan történjenek a beírások.22 Pontosan meghatározta a bevezető formulát, a külső jegyeket és a tartalmi jellemzőket is. Külön felhívta a figyelmet, hogy minden lelkipásztor saját kezűleg írja be adatait. Figyelmet fordított az olvashatóságra, a tinta minőségére, a margók megtartására, hogy a bekötésnél nehogy értékes bejegyzések semmisüljenek meg. Kérte, hogy a települések nevét ne rövidítve adják meg (Adásztevel, és nem A. Tevel), „hogy a jövendő Maradék ne ve­sződjön az ílly Betűk jelentésének kitalálgatdsával”. Ezenkívül 1 ezüst forintban (egy­házmegyei jegyzőknek esetében 2 forintban) határozta meg a beíráskor fizetendő összeget. Azért adott ilyen részletes instrukciókat, hogy az egyházkerületi anyakönyv egységes formát mutasson, mivel ez az összeírás egy nagyobb munka bevezető része lesz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a papirost ne összetöredezve küldjék vissza számára, e levelet pedig mutassák meg a beírás előtt minden lelkipásztornak, hogy ők az utasításokat pontosan betarthassák, mivel ez a matrikula „nagy Ekklésiai Kintse lesz” az egyházkerületnek. Az anyakönyv jelentőségét abban látta, hogy a lelkipász­19 A bizottság tagjai: a külső rendből tekintetes Pázmándy Károly, Osváld Zsigmond, Vetsey Ferentz, Oroszy Pál, Kazay Gábor, Halász Sámuel coadjuctor curator, és táblabiró Nagy István, Zsoldos János, Kol­mar János, Szép Ábrahám, Őri Gábor, Gáti István, a belső rendből: generális nótárius Tóth Ferentz, nagy tiszteletű Búzás Pál esperest, Márton István, Sebestyén István, Nagy Mihály, Tóth Pál superintendentialis assessor urak. 1822. évi kgy. 27. p. DREL I. a. 4. 331-332. 20 d., Már magábann is valamint hasznos, úgy szükséges dolog is lévénn, hogy edgy rendes Superinten­dentialis Matricula hozattason hé; igen hasznos Rendelés lenne az, hogy mind a’ Papi Személlyek, mind a’ világiak is, d kik Edgyházi tisztbenn vágynak, avagy lépnek, és igy mind az Actualisok, mind a lejendö Prédikátorok „ s Assessorok is azonn Matriculába magokat immatriculálni tartozzanak, s akkor a’ Főtiszte­letű Superintendentzia által határozandó meennyiségű Taxát letenni köteleztessenek, — mellyböl gyűlendő Summa is ezenn Superintendentia Anya Oskolájjának dotátiójára fordíttasson. 1822. évi kgy. 47. p. DREL I.a. 4.401. 21 Uo. DREL I. a. 4. 403. 22 L-ásd az 1. függeléket! ($• 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom