Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Torkos Jakab püspök élete és munkássága (1711–1785) - I. Családi háttér
1674-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek őt is megidézte a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé, ahol meg is jelent, majd óvadék ellenében elengedték. Egy 1683-as adat szerint 8 Komárom vármegyei birtok és puszta volt a kezén. 1698- ban már nem élt. Nem tudjuk, hogy feleségétől, Sándor Judittól hány gyermeke született, miután a fia által nyert címereslevél nem említi, hogy több gyermeke lett volna, legalábbis 1725-ben csak egy fia volt életben. Jakab püspök apja, Torkos (II.) Jakab 1679-ben született. 1709-ben már bizonyosan Pápán élt. 1713-1746 között Veszprém vármegye főadószedője volt, emellett a pápai református egyházközségben is fontos tisztségeket töltött be: az 1720-1740-es években presbiter volt, 1723-ban pedig a kollégium felügyelőjévé is megválasztották. Nemesi udvarháza volt Pápán, a Hosszú utcában, emellett felesége révén a Veszprém megyei Tótvázsony és Bánd faluban, valamint Kishidegkút és Böge (Biliege) pusztákon is szerzett birtokrészeket. Családja számára 1725-ben nyert címeradományt. 1750-ben halt meg, fia, Jakab püspök temette. Jakab püspök anyja, Csuzi Cseh Erzsébet szintén neves református família, igazi „ároni család” szülötte volt, melynek több tagja is lelkészként szolgált. Erzsébet nagyapja, Csuzi Cseh János dunaszerdahelyi, komáromi, 1639 körül losonci, végül udvardi lelkész volt. Apja, Csuzi Cseh Jakab (1639-1695) négy hollandiai és németországi egyetemen is megfordult, ahonnan teológiai doktorátussal tért haza. Igen viharos élete során lelkészkedett Komáromban, Losoncon, Kocson, Debrecenben, Szőnyben és Pápán is, közben 1675-ben a gályarab-per elítéltjeként Buccarit is megjárta. 1681-ben az országgyűlés protestáns prédikátora volt, 1693-ban dunántúli püspöknek is megválasztották. 1695-ben halt meg. Erzsébet idősebbik fivére, Csuzi Cseh József szintén hollandiai egyetemeket látogatott, győri, majd pápai rektor lett, végül pápai prédikátorként szolgált, élete végén a pápai egyházmegye esperese is volt. Az ő gyermekei közül János szintén a lelkészi pályát választotta: svájci, németországi és hollandiai tanulmányok után banai, rédei, végül pákozdi lelkész lett. Pál fia jogot tanult, jogász-politikusként ő harcolta ki az adászteveli korszak vallásgyakorlati és iskolafenntartási rendjét. Az elárvult, prédikátor nélkül maradt pápai református egyházközségben vezető szerepet vitt: presbiteri tisztsége mellett az 1750-es évek közepén már a gyülekezet főgondnoka, egyben a pápai egyházmegye gondnoka volt. Erzsébet fiatalabbik fivére, József öccse, Csuzi Cseh János a franekeri egyetemről lelkészi és orvosdoktori diplomával tért haza. 1707-ig Győrben, majd Ácson, végül Szőnyben rektorként szolgált. Hírnevét elsősorban az a hároméves európai előadókörút alapozta meg, melyet 1707 és 1710 között tett. Magával vitte, és sok helyen bemutatta a szőnyi sziámi ikerpárt, kiadta latin magyarázó versekkel ellátott képüket is. Hazatérése után 13 éven keresztül orvosként működött, több orvostudományi munkát is megjelentetett. Végül lelkészi szolgálatot vállalt: Győrben másod-, majd első lelkész volt. Egész életében nőtlen maradt. Csuzi Cseh Erzsébet, miután özvegységre jutott, férje halála után még 12 évet élt. 1762-ben halt meg, fia, Jakab püspök temette el Adásztevelen. [10]
