Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - II. A jegyzőkönyv tartalmi elemzése
4. EGYHÁZI PRESBITÉRIUM - VILÁGI PRESBITÉRIUM: A PRESBITÉRIUM MÚLTJA ÉS JELENE Ha az egyházkerületi levéltári fondjegyzéket hívjuk segítségül, megállapíthatjuk, hogy presbitériumi jegyzőkönyv - a szervezett egyháztanács működésének legfőbb bizonyítéka - ebből az időszakból nem maradt fenn. Nem is maradhatott, mert a dunántúli falvakban nem is létezett.169 Az egyházkerület területén 1750 előttről csak a jelentős városokban van nyoma presbiteri jegyzőkönyvnek.170 Faluhelyen csak a század közepétől találkozunk egyházközségi jegyzőkönyvekkel. Monoszlón 1748-tól, Köveskálon 1761-től, Adorjánházán 1765-től, Becsvölgyén 1771-től, Balatonszabadin 1767-től, Fehérvárcsurgón 1777-től, Dunaalmáson 1780-tól, Kercaszomoron és Nagyrákoson 1783-tól, Tápon és Ősiben 1784-től, Adásztevelen 1785-től, Csőszön 1786-tól, Csákberényben 1787-től, Szendén 1787- től, Nagyigmándon 1788-tól, Ászáron és Tótvázsonyban 1793-tól, Győrszemerén 1796-tól, Mezőkomáromban 1797-től, Csopakon 1798-tól, Bodajkon 1799-től vezették a presbitériumi jegyzőkönyvet. A többi helységben csak a XIX. században kezdték írásban rögzíteni a testületi ülésen elhangzottakat. Az írásbeliség szintjét jól mutatja, hogy a belső-somogyi egyházmegyében többségében a XIX. század második felétől kezdve maradtak fenn a presbiteri jegyzőkönyvek.171 A falusi gyülekezetek közül minden bizonnyal kiemelkedik Tótvázsony, ahol a második anyakönyvi kötet végén 1793. március 17-én kezdték vezetni az eklézsia jegyzőkönyvét. Az első közgyűlésen 15 cikkelyből álló „egyházi törvényeket” alkottak, amelyek egy 10 pontos végrehajtási utasítással együtt részletesen szabályozták az egyházközség működését. A jogszabályalkotásban Naszályi János prédikátor mellett a művelt patrónusok: Kazay Gábor, Kazay Sándor és Oroszy Pál játszotta a fő szerepet.172 A presbitérium szóhasználat értelmezéséhez az egyházszervezet fejlődése adja meg a kulcsot. A görög eredetű presbyter szó a 17. század elején a református egyházban még a lelkészt, a presbyterium pedig az esperes, illetve a püspök mellé rendelt, papokból álló tanácsadó testületet jelentette. A hasonló funkciót ellátó szervet az unitáriusok és az evangélikusok consistoriumnak hívták.173 169 Másutt sem nagyon fordul elő. Ritka kivételnek számít a felsődunamelléki egyházkerülethez tartozó Rété artikuláris helység egyházi vegyes protocolluma, amely 1701-től maradt fenn. Az 1701-1717 között vezetett jegyzőkönyvet közli: CSÉMY 2000. 253-271. 170 A pápai egyháznak a XVII. század végén 3 „nagy darab" protocolluma volt, melyet Lepsényi Gergely prédikátor 1702 körül elvesztett. TÓTH 1808b. 5-6. Az eklézsia első fennmaradt protocolluma 1720-tól tartalmaz bejegyzéseket, a kötetbe az egyház javainak feljegyzései, perceptorális számadásai, „némely determinatiok s emlékezetre való dolgok” kerültek be. PREI. Pápai I. sz. jkv. TÓTH 1937. 6. Győrben az anyakönyveket 1682-ben, a presbiteri jegyzőkönyvet 1731-ben kezdték vezetni. Vö. KISS 1976. 110. Sokatmondó adat, hogy Debrecenben 1739. március 13-án kezdték az ekkor még consistoriumnak nevezett presbitérium jegyzőkönyvének vezetését. RÉVÉSZ 1892. 418. 171 KISS 1976.101-159. A koraiak (1850 előttiek) közé tartozik a balatonszabadi presbiteri (1767), a csurgói presbiteri (1801), a nemesdédi presbiteri (1805), a nagybajomi vegyes (1806), a böhönyei vegyes (1812), a kisbajomi presbiteri (1843), a hedrehelyi presbiteri (1845), a hetesi presbiteri (1846), a bárdurvarnoki presbiteri (1847) jegyzőkönyv. 172 Az eklézsiái közgyűlés által jóváhagyott törvényeket és végzéseket közöltük: HUDI 1999a. 183-187. 173 ZOVÁNYI1977. 487. [46]
