Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)

Torkos Jakab püspök élete és munkássága (1711–1785) - III. Munkásság

szerint figyelemre méltók ezek az igehirdetések épp abban a korban, amikor szinte teljesen megszűnik a gyűjteményes prédikációs kötetek kiadása.66 Torkos különféle teológiai irányzatok ütközőpontján élt, prédikációiban viszonylag egyenlő arányban találhatók az ortodoxiára és a pietizmusra utaló jellemzők: az előbbi igehirdetése erős biblikusságában, a reformátorok, különösen Kálvin, valamint a hitvallások sűrű idézésében, az utóbbi pedig a megtérésre, bűnbánatra és böjtölésre indító buzdításokban mutatkozik meg. Emellett a természeti képekkel építkező beszédfordulatok halványan ugyan, de a felvilágosodás és a racionalizmus eszmevilágára emlékeztetnek.67 Stílusára jellemző a tanító jelleg, gondolatmeneteinek világos végigvezetése, a barokkos dagályosság kerülése. Hangneme, ha kell, tud határozottra, keményre is váltani. Kedveli a színes fordulatokat, gyakorta alkalmaz érzékletes képeket és hasonlatokat.68

Az előbbi két kötettel ellentétben, ahol szerzője megnevezi magát, felfedeztünk egy olyan vaskos prédikációs kötetet is, melyben az író neve nincs feltüntetve, írásképe alapján azonban teljesen egyértelmű, hogy ezeket a beszédeket is Torkos Jakab jegyezte le. 844 sűrűn teleírt oldalon összesen 760 prédikáció szövege olvasható, ezután még három oldalon ugyanolyan textus-mutatót láthatunk, amilyennel az előbbi két kötet másodika is zárul.69

Míg a prédikációk elsősorban szerzőjük retorikai képességeit világítják meg, a könyörgéses kötetek a személyes vallásosság mélységeibe engednek bepillantást. Ilyen az a pergamenbe kötött könyvecske is, melyre szintén a kollégiumi könyvtár kézirattárában bukkantunk. A kötet 296 oldalból áll, ezek túlnyomó többségén könyörgések (közönséges könyörgések, reggeli és esti imák, prédikáció előtti és utáni könyörgések, étkezés előtti és utáni ima, Karácsony és Újév ünnepére, Nagypéntekre és Húsvétra való könyörgések, végül három temetési könyörgés) olvashatók Torkos Jakab tipikus szálkás betűivel lejegyezve.70 Feltételezésünk szerint a

ra, a mint az idő engedte, maga kezével írt TORKO[...] J[...] a Pápai Helv[...]gyülek[...] címmel. A címlap, és az egész I. kötet alja megpenészedett, hiányos, ezt a kötetet restaurálták. DREKK O. 670.

66 TÓTH 1937. 3-4.

67 Uo. 38-39.

68 Uo. 48-51. Hadd idézzünk néhányat Torkos hasonlataiból! Pál Krisztusról szóló igehirdetése a pogányok előtt úgy láttatott, mint ha valaki a gyermeket a scholaban mingyárt a leg felsőbb classisba vinné, hogy ott a philosophiát tanulná, a ki még a bötüket sem tanulta meg. DREKK O. 670. I. 5a. A Nap világosságának melegsége a kemény viaszát, a megfagyott vizet meg olvasztya, úgy az Isten a kemény sziveket meg lágyitya, az hidegeket meg melegíti... Uo. I. 42b. Mert valamint a nyíllal meg sebesitetett szarvas szellyel fut nagy sebessen, de ugyan csak a bele akadott nyíl ötét erössen bántya, szorongattya, miglen a seb miatt el esék, igy jóllehet az hitetlenek külsőképpen láttossanak is békességben es jo szerencsében lenni, de ugyan csak az halálos sérelem beléjek akadott, es az ö lelkek esméreti megsebesítetett, melly miatt végre ők gonoszul el vesznek. Uo. II. 278a.

69 A kötetnek nincs címe sem, rögtön az első prédikációval kezdődik: Praedikatio I. Methodus audiendi conciones. Textus: Luc. 8:8. Akinek vadnak hallásra való fülei, hallya. Az első lapon való bejegyzés szerint Fodor Gyula mezőlaki református lelkész ajándékozta 1920-ban a kollégiumi könyvtár részére. DREKK O. 491. Szabó György katalógusa a szerző személyét nem azonosította, a kötet szerinte XVIII. századvégi egyházi beszédeket tartalmaz. SZABÓ 1987. 79 (376. sz.).

70 DREKK O. 333. Az első lap bejegyzései szerint 1887-ben Gózon Imréé, előtte Váli Sámuelé volt. Ő 1822 októberében iratkozott be a pápai kollégium grammatista osztályába. Neszmélyről jött, apja Vályi Sámuel takács volt. KÖBLÖS 2006b. 517. Váli gyerekes betűivel szinte az összes üresen maradt oldalt teleírta teljesen vegyes témájú bejegyzésekkel: receptekkel, földrajzi, történelmi, technikai érdé