Köblös: „Processus visitationis”. Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 11. (Pápa, 2011)
Egyházlátogatási jegyzőkönyv 1747 (Szövegközlés)
fizetett az exmissióért florenos 3, mind tiszteletes Deáki ur megvette rajta a 3 forintott, melly még soha és sohól156 nem practizáltatott. Az idén ment Pécseire. Antecessora tiszteletes Komáromi István157 uram 9 esztendeig, az előtt tiszteletes Veresegyházi János158 uram 5 esztendeig, az előtt tiszteletes Szathmári István159 uram 3 esztendeig, az előtt tiszteletes Mórádi György160 uram 12 esztendeig, etc. Az eklésia Helvetica confession lévőkből áll. Egy s két Lutheránus lakik, ami prédikátorunknak fizetnek, etc. Nemes Pécsei nemes helly161, Nagy Pécsei a tisztelendő Nagy Szombati ordinis templariorum162. Az eklésiának vagyon 2 telekre 22 hóid földe, öreg apró. Rét 5 darabban, 3 szekér széna jó terem rajta. 156 Értsd: sehol! 157 Komáromi Mohácsi István. Felesége Inett Judit. 1730 körül került Arácsra. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 462. 158 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 666. 159 1716-tól volt Rátóton. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 594. 160 Mórádi / Mórágyi György. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 515. 161 A Felső- vagy Kispécsely nevű falurészt nemes lakóiról nevezték Nemespécselynek. Ez a falurész a XVIII. század első felében elvált Nagypécselytől. KOVACSICS-ILA 1988. 302. 162 A nagyszombati templomosok birtoka. A pécselyiek az 1774-es összeírás készültekor azt vallották, hogy a helységnek „a nagyszombati veres barátok” a tulajdonosai. HUDI 2002. 458. Ennek emlékét őrzi a „Vörös papok földje” elnevezésű dűlőnév is, melyet 1695-ben jegyeztek fel egy birtokrendezési eljárás során. VERESS 1992. 75, 300. Pécsely azonban valójában a XVIII. század elején a nagyszombati jezsuiták kiskomáromi uradalmához tartozott, 1767-ben az óbudai prépostság birtoka volt, 1773 után pedig a Központi Papnevelde tulajdonába került. KOVACSICS-ILA 1988. 293. FELHŐ 1970. 392. Mi köze volt tehát a „nagyszombati templomosokhoz”, az ottani „veres barátokhoz”? (Ezzel a kifejezéssel a népnyelv a középkori templomos lovagokat illette.) Pázmány Péter Nagyszombatban megalapította a Szent István szemináriumot, és hogy anyagi alapjait is biztosítani tudja, a megürült óbudai prépostságot adományoz- tatta a nagyszombati szemináriumnak. De ez a szeminárium sem volt képes kielégíteni a paphiányt, ezért utóda, Lósy Imre érsek (1637-1642) egy központi papnevelő intézet felállítására törekedett, ami végül csak utódának, Lippay Györgynek (1642-1666) sikerült. Az új „egyetemes” szeminárium 1649-ben nyílt meg, és a királyi határozat értelmében hozzácsatolták az óbudai prépostság jövedelmeit. Az intézet a „vörösek szemináriuma” (Seminarium vagy Collegium Rubrorum) nevet kapta, mert növendékei a római német-magyar kollégium hallgatóihoz hasonlóan vörös reverendában, fekete övvel jártak. Később Nagyszombatban egy harmadik szemináriumot is alapítottak, így a vörös szeminárium a Lippay-féle intézmény megkülönböztető neve lett, a növendékeket pedig vörös papoknak nevezték. MIHALYFI 1896. 206-207, 211-212, 214-216. Ifjabb Harsányi Móric Istvánról is tudjuk, hogy miután hazatérve a zürichi egyetemről 1711-1712 között Losonc prédikátora lett, 1712-ben aposztatált, és „vörös pap” lett Nagyszombatban, vagyis beállt a központi papnevelő szeminárium növendékei közé. KÖBLÖS- KRÁNITZ 2009a. 416. 494. sz. jegyzet. Erre az elnevezésre hasonló példát találunk Esterházy Pál jezsuita diákéveiről írt naplójában is: ,Akkor is egy igen szép komédiát tartatott szent Judit asszonyról, amikor a vörös papokat elsőben vitték be a szemináriumba, Lippay esztergomi érsek előtt, Judit képit én képviseltem. Turzó Mihályné asszonyom öltöztetett fel, igen szép arany míveket rakván reám, ugyanakkor le is íratott engem pater Keresztes uram is, ki a vörös papok rectorává lett.” MERÉNYI 1895. 87. A vörös papoktól már csak egy lépés vezet a veres barátokig. Mivel Pécsely az óbudai prépostság birtoka volt, ennek javait pedig a vörös szeminárium anyagi javainak biztosítására fordították, ezért tarthatta a nép a települést a „veres barátok” birtokának. Hasonló birtokszerkezetet figyelhetünk meg Kiskomárom és Galambok esetében is. Pethő István „Jézus Társaságábul Magyar Országban az Egyházi Rendnek Generálé Collegiumá- nak Regense és Ó Budai Prépost" 1690-ben szerződést kötött Komár (Kiskomárom), Galambok és Karos (Zalakaros) helységekkel, hogy a török kiűzése után minél gyorsabban benépesülhessenek. Tudjuk tehát, hogy 1690-ben a nagyszombati központi szeminárium vezetője Pethő István jezsuita volt, aki egyben az óbudai préposti címet is viselte. Ugyanez a helyzet 1732-ben is megismétlődött: akkor Huszár János 1117 ]
