Köblös: A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. (Pápa, 2009)

I. Köblös József: Bevezetés

Mielőtt rátérnénk a református adatgyűjtés további lehetőségeire, az egyházi archontológiák között is szükséges megemlítenünk egy példamutató összeállítást. Ez a Történettudományi Intézet által megjelentetett egyházi adattár, mely sajnos csak az 1790-es évvel indul. Ennek első fejezetében olvashatjuk többek között a magyarországi egyházak felső vezetésének ar- chontológiáját (a katolikus és ortodox egyházmegyék érsekeinek és püspökeinek, a protestáns egyházkerületek püspökeinek és főgondnokainak névsorát).12 Milyen jó lenne, ha egy ilyen kiadvány a korábbi időkre vonatkozóan is elkészülne!

Ezen a ponton szükséges néhány szót szólnunk arról a magyarországi református egyházban 1943-1944-ben zajló monumentális vállalkozásról, melynek célja egy országos lelkészi adattár elkészítése és megjelentetése volt.

A magyarlakta részek sorozatos visszacsatolását követően a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetősége 1942-ben elrendelte, hogy minden gyülekezeti lelkész szisztematikusan nézze át a gyülekezet levél- és irattárát, gyűjtse ki a lelkész-elődeire vonatkozó adatokat, készítsen róluk lelkésznévsort, majd nézze át a régi anyakönyveket, és minden lelkészre vagy rektorra vonatkozó bejegyzést másoljon ki, végül írja meg saját kezű életrajzát, és erre kérje meg a gyülekezete területén élő összes nyugalmazott lelkészt és özvegy lelkésznét. A munkálatok az év folyamán Soós Béla debreceni egyetemi tanár irányításával le is zárultak. Érmek sikerén felbuzdulva az egyetemes konvent 1943. február 18-án tartott ülésén elhatározta, hogy mindezt az egész ország területére kiterjeszti, beleértve a visszacsatolt részeket is. A 10. sz. határozat értelmében felkérték a püspököket, hogy Soós Béla körlevéltervezete alapján rendeljék el az adatgyűjtést saját egyházkerületükben. Győry Elemér dunántúli püspök március 29-én kelt körlevele június 30-át jelölte meg beküldési határidőként, amit később augusztus 31-ig meghosz- szabbított. A lelkészeknek az adatokat két példányban kellett elküldeni, az elsőt Debrecenbe, a tiszántúli egyházkerületi levéltárba, a másikat a dunántúli egyházkerület püspöki hivatalába. Az adatszolgáltatás egyes esetekben elég késedelmesen haladt, Soós Béla a püspöki hivatalon keresztül többször kért a lelkészektől utólagos kiegészítéseket. Végül 1944 folyamán a munkálatok javarészt elkészültek, a hadiesemények pedig le is zárták a további adatgyűjtést.13

archontológiai listákat, nála lelkészekre és rektorokra vonatkozó adatok csak a szövegben, esetlegesen fordulnak elő. KÚR 1993.

12 BALOGH Margit - GERGELY Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár. Bp., 1996. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 4.) 34-146.

13 Az egyetemes konvent elnöksége 10. sz. határozatának jegyzőkönyvi kivonatát, a kísérőlevelet és Győry Elemér püspök nyomtatott körlevelét is tartalmazó ügyirat jelzete: DREL 1.1. b. 880/1943. sz. A határidő halasztását elrendelő 2251/1943. sz. rendelkezést a sajtó útján is közzétették. = Dunántúli Protestáns Lap 1943.140. Soós Bélának az 1944. évben 15 adatkiegészítést

9