Köblös: A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. (Pápa, 2009)
III. Adattár - III. 1. Archontológia
1627 Váci Botos István, Csengeti István, Imrefi Mihály 1629 Szeli Luka György, Kötél Miklós, Pápai Mihály (1.), Szerdahelyi S. Hegyi Izsák, Gyöngyösi Sári István (tiszteletbeli) 1633 Keresztúri Mihály (1.), Sokorói B. István 1633-1635 Gyöngyösi Sári István 1640-1642 Farkasdi P. Dániel 1656 Újvári Tamás, Bői Ferenc, Fejes Pál, Pápai Sál Mihály, Kóródi János Gyülekezetek Az álló betűvel szedett gyülekezetek már az 1618-as összeírásban szerepelnek, a dőlt betűsek a XVII., a vastag betűsek a XVIII. században tűnnek fel. AdásztevelCsesznekGörzsöny Kerta Adorjánháza Csetény GyömöreKisbér Alásony CsögleGyőr94Kéttornyúlak Ászár DákaHomokbödöge Kovácsi95 Bakonytamási Dereske HőgyészKúp Bánk Dörögd IhásziLázi BorsosgyőrDudar Kapolcs Mezőlak Békás FelpécKenyéri Mezőőrs 94 Kezdetben a pápai egyházmegyéhez tartozott. A felsődunamelléki püspökké megválasztott Tolnai Sibóti Demeternek éppen ezért kellett lemondania 1585-ben vagy legkésőbb 1586 elején, amikor győri lelkészséget vállalt. Aki minap Nagyszombatban cégéres vitéz, tegnap Semptén püspök, holnap Győrött csak prédikátor... (Monoszlói András prépost Tolnai Sibóti Demeterről.) ZOVÁNYI1934. 446-448. PATAKY 1985.18. 1613-ban kiszorult a várfalon kívülre, a Kis-Duna túlpartján lévő Pataházára, ezzel a felsődunamelléki egyházkerület komáromi egyházmegyéjének lett része. PATAKY 1985. 28, 47. A lutheri és kálvini irány csak 1647-ben vált ketté, addig közös lelkésze volt. PATAKY 1985. 13-53. 1645-ben visszaköltözött a városba, ezáltal újra a dunántúli egyházkerület pápai egyházmegyéjéhez került. 1647-ben Gál Imre megválasztásakor a dunántúli egyházkerület 1. sz. jegyzőkönyve Győrt a pápai egyházmegyéhez tartozónak mondja. DREL I. 1. a. 1. 409. PATAKY 1985. 46. A tatai egyházmegyének a komáromiból való kiválása után valamikor, de legkésőbb 1654-ben a felsődunamelléki egyházkerület tatai egyházmegyéjének lett része. 1712-ben Győr a tatai egyházmegye gyülekezeteinek élén van felsorolva. Ekkor visszamenőleg említik 1653-ból Komáromi Sülye István (1.) lelkészt is, ami azt sugallja, hogy már akkor a tatai egyházmegyéhez tartozott. Ezt megerősíti az a tény, hogy az 1654-es farkasdi zsinatra őt nevezi ki az egyik szónoknak Nyikos János felsődunamelléki püspök. DREL I. 1. a. 2. 8, 791. PATAKY 1985. 82. Ugyanakkor Kocsi Csergő Bálint Győrt 1677-ben a komáromi egyházmegyéhez tartozónak mondja, ez azonban nyilván hibás vélekedés. MIKLÓS 1993. 52. A gyülekezet korszakunkban háromszor is árvaságra jutott: 1599-1608, 1671-1682 és 1749-1783 között. Az utolsó alatt a szemerei lelkészek látták el. 95 Az I. sz. egyházkerületi jegyzőkönyv 1646-ban - alighanem hibásan - a veszprémi egyházmegyéhez számítja. DREL 1.1. a. 1.406. 70
