Köblös: A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. (Pápa, 2009)
I. Köblös József: Bevezetés
kezelésében volt, és ekkor már vegyes jegyzőkönyvként működött, mivel az esperesek nemcsak törvénycikkeket, liturgikus és egyházjogi rendelkezéseket, egyháztörténeti feljegyzéseket írtak bele, hanem ide fűzték az újonnan felszentelt pápai egyházmegyei lelkészek saját kézzel írt, és sokszor pecsétjükkel is megerősített kötelezvényeit is.39 Időben a harmadik legkorábbi egyházmegyei jegyzőkönyvünk az I. sz. veszprémi jegyzőkönyv. A benne szereplő legkorábbi irat egy 1610-es rendi folyamodvány, de ez későbbi kéz másolása. Az első korabeli bejegyzés 1630- ból való, ekkor jegyezték bele a pápai zsinat cikkelyeit, ezt követik időben az 1640-50-es évekből származó püspöki körlevelek, ágendák és esküformák. A XVII. század legvégétől kezdve emellett különféle egyháztörténeti feljegyzések is megjelennek, az 1710-es évektől pedig egyházlátogatások és az exmittált lelkészek esküszövegei is olvashatók benne.40 A korszakból ránk maradt többi egyházmegyei jegyzőkönyvet már a XVII. század végén, vagy a XVIII. század első felében kezdték vezetni.41 Összességében elmondható, hogy az egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek az egyházkerületiekhez hasonlóan a lelkészek exmittálásáról, felszenteléséről, áthelyezéséről szolgáltatnak megbízható adatokat, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek pedig a lelkészek és rektorok helyi működésének részleteibe engednek bepillantást. c. egyházközségi anyakönyvek és jegyzőkönyvek A gyülekezetek levéltári forrásanyagának legértékesebb darabjai az anyakönyvek, melyek alapján legalábbis a lelkészváltások pontosan nyomon követhetők, emellett sokszor tartalmaznak egyéb egyháztörténeti feljegyzéseket is. Gyülekezeti anyakönyveink nagy többségét már korszakhatárunkon túl, a XVIII. század utolsó harmadában kezdték vezetni, de azért szép számmal maradtak fenn a XVIII. század első feléből is. Levéltárunkban három olyan anyakönyvet őrzünk, amelyet már a XVII. században használtak.42 39 Röviden ismerteti SZALAYNÉ GUBRICZA Emese: Gyűjteményünk levéltára. In: A Pápai Református Kollégium évkönyve 1991-1995. 205-215. 212. Részletesebb ismertetés: KÖBLÖS 2006a. 12-15. Tartalmát hozza SZABÓ 1987.174-176 (764. sz.). 40 Tartalmát hozza SZABÓ 1987.161-162 (698. sz.). 41 A barsi II. számút 1688-től, a veszprémi II. számút 1693-tól a tatai I. számút 1712-től, a komáromi egyházmegye leveleskönyvét 1725-től, a tatai II. számú jegyzőkönyvet 1736-tól, a belső-somogyi I. számút 1746-tól, a mezőföldi I. számút pedig 1754-től vezették. 42 A veszprémi I. számút 1614-től, a kiskomáromit 1624-től, a lepsényi I. számút pedig 1676- tól vezették. 17
