Köblös: A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. (Pápa, 2009)
I. Köblös József: Bevezetés
Az egyháztörténet területén a XX. század folyamán több olyan életrajzi adattár készült, melyek túlnőtték a hagyományos archontológiai listák kereteit, és alkalmasak prozopográfiai módszerrel történő vizsgálódásra.22 Magát a módszert először Fügedi Erik alkalmazta a magyar középkori püspöki karral kapcsolatban.23 A kanonoki réteg vizsgálatánál szintén Fügedi és Kubinyi András folyamodott először ehhez a metódushoz.24 Nyomdokaikon járva az 1990-es évek elején e sorok írója négy magyar- országi káptalan tagságának statisztikai elemzésen alapuló komplex szociográfiai vizsgálatával tett kísérletet a magyar középkori egyházi középréteg jellemzésére. Az alapjául szolgáló archontológiai-prozopográfiai adattár 526 kanonok személyét, származását, egyetemjárását, káptalanba való bejutási módját, karriertörténetét tárta fel.25 Legutóbb Fedeles Tamás végzett hasonló vizsgálatot a pécsi káptalannal kapcsolatban. Prozopográfiai adattára 404 kanonok életrajzi adatait tartalmazza.26 archontológiai és „életrajzi lexikonból") = Történelmi Szemle 1997/ 2. 257-288. A függelékben a főkapitányok és helyetteseik archontológiája olvasható. PÁLFFY Géza: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16-17. század). In: Veszprém a török korban. Felolvasó- ülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk. Tóth G. Péter. Veszprém, 1998. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák, 9.) 91-188. A benne szereplő adattár előbb a veszprémi vár fő- és alkapitányainak archontológiáját, majd életrajzi adattárát hozza. PÁLFFY Géza: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526-1598. Győr, 1999. A függelék 228-243. oldalán a főkapitányok és főkapitány-helyettesek archontológiáját, a 243-268. oldalakon pedig „életrajzi lexikonét" közli. Bona Gábor az 1848/1849-es szabadságharc tisztikarát vizsgálja prozopográfiai módszerrel, munkái függelékében hozva a vizsgált rangfokozatú személyek életrajzi adattárát. BONA Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., 1988. BONA Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848-49. évi szabadságharcban. I—III. Bp., 1998-1999. BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp., 2000. A Fons egyes számai is rendszeresen tartalmaznak prozopográfiai adattárakat, illetve ezen a módszeren alapuló elemzéseket. TÓTH Árpád: „A polgárok józanabb része...". Pozsony választott polgárai, 1790-1848: archontológia és prozopográfia. = Fons 2004/2. 235-276. SARUSI Kiss Béla: Murány tisztségviselői a XVI. században: archontológia és életrajzi adattár. = Fons 2004/2. 397-441. ARANY Krisztina: Firenzei kereskedők, bankárok és hivatalviselők Magyarországon 1370-1450. Prozopográfiai adattár. = Fons 2007/3. 483-549. 22 KOLLÁNYI Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom, 1900. BEDY Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. (Győregyházmegye múltjából 3.) A kanonokok életrajzi adatai: 301-499. PFEIFFER János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630- 1950). München, 1987. KOSZTA László: A pozsegai társaskáptalan tagjai a XIV. század közepéig. = Aetas 1991/3. 40-58. 23 FÜGEDI Erik: A XV. századi magyar püspökök. = Történelmi Szemle 1965. 477-498. 24 KUBINYI András-FÜGEDI Erik: A budai káptalan jegyzőkönyve. In: Történeti Statisztikai Évkönyv 1967-1968. Bp., 1970. 9-59. 23 KÖBLÖS 1994. 26 FEDELES 2005. Munkájában a 23-36. oldalakon olvashatunk a módszer nemzetközi és hazai kutatástörténetéről. A közelmúltban még Kristóf Ilona, Marie-Madeleine de Cevins és Tóth Péter vizsgálta prozopográfiai módszerrel a hazai kanonoki réteget. Kristóf tanulmányait és Cevins művét felsorolja: FEDELES 2005. 36. Emellett: TÓTH Péter: A Csanádi székeskáptalan helye a középkori Magyarország káptalanjainak sorában. In: RODOSZ Konferenciakötet 2007. 12
