Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
84 Bevezető tanulmány 7. Peremartoni346 309126302 29393 8.Tatai 28292805 1916521970 9.Veszprémi37 187799 1453622335 Mindösszesen275 250 40699157968198734 Az őrségi egyházmegye megalakulásától (1808)275 fogva 9 egyházmegyéből álló egyházkerület közel 200 ezres reformátusságának mintegy ötödé (20,48 %-a) tartozott a nemesek közé, ami azt jelenti, hogy a nemesek nagyobb arányban küldik gyermekeiket a pápai kollégiumba, mint a nem nemesek. Az egyes régiók között viszont elég nagy az eltérés, aminek az a történeti magyarázata, hogy a török uralom alatt a protestáns hitre tért nemesség a hódoltság területéről északabbra, a végvári vidékekre, illetve a királyi Magyarország vármegyéibe húzódott, s csak ott tudott fennmaradni, ahol nagyobb tömbökben és szervezett közösségekben (nemesi község, közbirtokosság) élt. Más esetben a megfelelő nagyságú birtok biztosította a j ogfolytonosságot. Külön társadalmi csoportként kezelhető a zsidóság, amelynek tagjai a XIX. század elejétől szintén megtalálhatók a kollégium növendékei között. A vidéki rabbik, városi kereskedők és kézművesek szívesen íratták gyermekeiket a pápai kollégiumba. Többen a héber nyelv kedvéért látogatták az iskolát. Egyesek az elemi iskolába, mások rögtön a gimnáziumba vagy a felsőbb évfolyamokba Íratták fiaikat. A szegényebbek gyermekei a zsidó nyilvános iskola megnyitásáig (1826) a református elemiben kezdték az „oskolát”.276 Akinek Veszprémben rokona volt, 1805-től kezdődően az ottani zsidó iskolába is járathatta fiait.277 A magántanítás azonban a nyilvános elemi iskola megnyitása után is virágzott: 1848-ban Hoffmann Salamon nyilvános tanitón kívül 20 magántanító működött a több mint 3000 lelket számláló hitközségben.278 A helyi zsidó értelmiség tagjai közül 1845-től Pserhoffer Sámuel (1802-1879) vállalta a betegek gyógyítását segítő kollégiumi Jótékony Egylet orvosának tisztét.279 Lőw Lipót (1811-1875) pápai főrabbi 1850 őszén rövid ideig a héber és francia nyelv óraadó tanára volt az intézményben.280 275 Az őrségi egyházmegye 1709-ban a pápaival egyesült, melyből 1808-ban vált ki ismét. Az egyházkerület 1808. május 23-25-én Szilasbalháson tartott közgyűlésén határoztak a 11 eklézsiából álló traktus megszervezéséről. Vö. PATAKY 1992. 129. DREL I. 1. a. Egyházkerületi jegyzőkönyvek. 1808. május 23-25. közgy. No. 7/8. Az őrségi traktus felállítása. Az őrségi egyházmegye szervezéséről, népoktatási helyzetéről újabban HUDI 2006. 30-36. 276 KAPOSSY 1905. 245. 277 Történetét feldolgozta az izraelita elemi iskola tanítója: SZÉP 1897., 1905. 278 HUDI 2001a. 112-113. 279 KRÁNITZ 2001. 140. 280 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. XI. 1850. őszutó (november) hó 21. No. 45. Lőw főrabbi lemondása elköltözése miatt. Csupán néhány hétig tanított a főiskolán, mégis úgy rögzült a helyi hagyományban, mintha annak rendes tanára lett volna.
