Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)

III. A pápai református kollégium vázlatos története a kezdetektől az anyaiskolává válásig (1585–1797)

Bevezető tanulmány 57 9. Társadalmi integráció — a volt diákok további életpályá ja Hazai kollégiumaink alapvető képzési célja az volt, hogy az egyházi társadalmat megfelelő tudással rendelkező új tagokkal: iskolarektorokkal, prédikátorokkal gya­rapítsák. Mennyiben felelt meg ennek a célnak a pápai kollégium? Névsoraink a XVIII. század elejéig nem tartalmaznak információkat a diákok ké­sőbbi foglalkozásáról, pusztán azok mellé a nevek mellé kerül megjegyzés, akik később pápai rektorok vagy prédikátorok lettek.144 Arra is csak elszórtan találunk utalást, ha valamelyik diák később máshol végez prédikátori szolgálatot.145 Egyéb adataink azonban vannak arra nézve, hogy dunántúli lelkészeink Pápán is tanultak felszentelésük előtt, bár többségük Sárospatakon vagy Debrecenben szerezte teológiai ismereteit.146 Ez tehát óvatosságra int bennünket ama tekintetben, hogy a későbbi lelké- szi működésre vonatkozó bejegyzéseket teljeskörűnek tekintsük: a pápai diákság eseté­ben e tárgyban is külön kutatások szükségesek, hogy hiteles statisztikai vizsgálódásokat folytathassunk. Egyedül az 1797-es diáknévsor teológus és filozófus hallgatóinak neve mellett szereplő bejegyzések tűnnek a teljesség igényét kielégítő információknak, ezért ezeket az adatokat ehelyütt közlésre érdemesnek tartjuk (9. táblázat). 9. táblázat Rektori, prédikátori pályára lépett diákok 1797-ben SzámSzázalék Prédikátor1015 Rektor2131 1797-ben 67 felsőfokú tanulmányokat folytató diák volt, ezt tekintettük 100%-nak. A később prédikátorrá lett 10 diák közül 9 korábban rektor volt, a rektornak megma­radt 21 diák közül pedig négyen egymás után két iskolamesterséget is viseltek. Természetesen a kollégiumnak nem minden diákja készült egyházi pályára. Más értelmiségi foglalkozásokhoz is jó alapot jelentettek a pápai tanulmányok. Ezeket bizonyos esetekben máshol is ki kellett egészíteni, így például a jogi pályára készü­lők leginkább Sopronban vagy Pozsonyban tanultak tovább. Emellett sokan válasz­tották még a katonai pályát, de a bejegyzések tanúsága szerint mesteremberek, gaz­dálkodók is kerültek ki a kollégium falai közül. Utólagos bejegyzéseink elég rendszertelenül és ritkán térnek ki arra, ki milyen foglalkozást választott később, de az információk érdekessége miatt ezeket is köz­lésre érdemesnek tartottuk (10. táblázat). 144 Pápán aláíró diákok, akik neve mellett ott a megjegyzés, hogy később pápai rektorok lettek: Szeremlyei Mihály 1659-ben és 1660/62-ben; Szőke Mihály 1663/66-ban; Szeremlyei János 1669/71- ben; Szokolyai György 1677/83-ban; Csuzi Cseh János 1683/91-ben. Akik később pápai lelkészek lettek: Veresmarti Mihály és Csuzi Cseh Jakab 1656/58-ban; Szikszai Pál 1711/13-ban. Emellett 1732/35-ben Pap Ferencről jegyzik meg, hogy ő lett az első pápai kántor. 145 Az 1703/06-ban aláíró Pápai Ferenc később szentesi prédikátor, az 1706/11-ben subscribált Tokaji Pál pedig később enyingi lelkész és mezőföldi esperes lett a bejegyzés szerint. 146 Ismét tanulmányunk adattárának megfelelő részére hivatkozunk. KÖBLÖS-KRANITZ 2005. 51­167.

Next

/
Oldalképek
Tartalom