Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
Bevezető tanulmány 93 félfogadását. Ugyanezen testületnek döntő szerepe volt az iskolai törvények, tantervek kidolgozásában. A tanácsnak tagjai voltak a professzorok, kik részt vettek a tervezetek kidolgozásában, számolniuk kellett azonban azzal, hogy az egyházi elöljárók megakadályozzák az újítás bevezetését. Az Eöri Szabó, Kolmár, Nagy Szabó, Osvald, Sebestyén családokból kikerülő, többnyire ügyvédi végzettségű, kiterjedt vármegyei kapcsolatokkal rendelkező, konzervatív felfogású világi elöljárók vitték a szót a presbitériumban és az iskolai tanácsban is. Az újítások sorsát a professzorok közti súrlódás is befolyásolta. Mándi Márton István idejében (1790-1831) - a rangidős professzor összeférhetetlen természete miatt - gyakoriak voltak a súrlódások, a következő nemzedékben viszont a kooperatív szellem uralkodott, aminek teljesítménynövelő hatása számos területen kimutatható. A közösségi szolidaritás megkönnyítette a nehéz „ötvenes évek” elviselését is. 5. Diákönkormányzat, iskolai élet a. Diákönkormányzat A kollégiumi törvények olyan hierarchikus szervezetként mutatják a XVIII- XIX. századi protestáns kollégiumot, amely Philippe Ariés szerint a tanulók szigorú fegyelmezését valósította meg a lelki és fizikai kényszerítés teljes eszköztárával.307 A kollégium szervezeti-működés rendjét a rendi korszak utolsó, 1845-ben jóváhagyott, de a kollégiumtörténeti munkák által nem ismert törvények segítségével írhatjuk le.308 Azért esett választásunk erre a „törvénykönyvre”, mert az 1798 utáni változásokat sűríti magába.309 A kollégiumi működési modelljét ez alapján vázoljuk fel (2. sz. ábra). 107 * 109 107 ARIÉS 1987. 194-199. Ariés igen elítélő véleménye szerint a kollégiumi rendszer intézményesítette a besúgást, az állandó ellenőrzéssel és testi fenyítéssel kényszerítette ki a konform magatartást. Erre egy beszédes példa: 1823-ban pl. Márton azt javasolta, hogy pedellus hiányában be kell vezetni a denunciációt, s jutalomban kell részesíteni az informátort, akinek nevét titokban kell tartani. Vö. TÓTH 1931. 179. 508 TÓTH 1808., KIS 1896., LAMPÉRTH 1931., TRÓCSÁNYI 1981. 109 DREL I. 1. b. Egyházkerületi ügyviteli iratok. 1845. szeptember 23-24. közgy. No. 30. A Bocsor István választmányi jegyző által előterjesztett törvények a korábbiak kiegészítésének tekinthetők. Vadonatúj törvények kidolgozására ekkoriban a székhelyvita miatt nem is volt mód.
