Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
90 Bevezető tanulmány 1841/425 2 1842/43 52 2 1843/4462 1844/45 62 1845/465 2 1846/47 5 2 1858/5914298 2994 A táblázat minden pontatlansága ellenére is jól mutatja, hogy a főiskolai tanárokra, azok segédjeire, s a gimnáziumi oktatókra komoly teher hárult, mert egyszerre több osztályban több tárgyat kellett tanítaniuk. Gyakran előfordult, hogy év közben valamelyik köztanító falusi tanítónak ment, ilyenkor a helyettesítéséről is gondoskodni kellett. A hagyományos iskolai struktúra továbbélése miatt a szakosodás alacsony szinten állt, aminek fő oka az anyagi erőforrások szűkös voltában keresendő.300 A kollégiumnak - a többi „anyaoskolától” eltérően - sem 1848 előtt, sem azután nem volt olyan vállalkozása, amely biztos fedezetet jelentett volna a rendszeres kifizetésekhez és a tervezett fejlesztésekhez. Az alapítványi tőkék kamatainak, a gyülekezeti segélyeknek a beszedése akadozott, így bizony előfordult, hogy a fizetést a tanárok késve kapták meg. A szerény fizetések ellenére a professzoroknak a tanítás mellett sok egyéb munkát is el kellett végezniük. Évente váltakozva töltötték be a kollégium igazgatói tisztét (rektor-professzor), emellett egyikük a gimnázumot igazgatta (classium director), a többiek egy-egy gyűjteményt (fizikai, természettudományi szertárt, könyvtárat, éremtárat) kezeltek. Ezen túlmenően egyesek kis birtokukon gazdálkodtak és a reformkori város társadalmi életében is szerepet vállaltak. Az együttműködési kézségre, szakmai szolidaritásra nagy szükség volt, hiszen bármilyen viszálykodás a kollégium működőképességét tette kockára. Egy-egy tanévben a rektor-professzorra hárult a legnagyobb felelősség. 1797/98-ban Látzai József volt a kollégiumigazgató, ezután Márton, Látzai és Mokri Benjámin egymást váltották. A presbitérium és az iskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyveiből megállapítható névsor a következő:301 298 A helytartótanácsnak küldött 1840/41. első félévi jelentés alapján. A gimnáziumi tanítók közül 6 egy-egy gimnáziumi osztályt, a hetedik az elemi iskolásokat tanítja. 299 A köztanítói rendszer 1850 után átmenetileg megszűnt, itt már állandó gimnáziumi tanári állásokról (létszámról) van szó. 300 Hajnal István a kapitalista társadalom egyik fő szervezőelvének tekintette a szakszerűséget. HAJNAL é. n. 167-200. 301 PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyvek. 1797—1813., 1814—1826., 1832-1858., 1858— 1890. DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Scholasticum Consistorium) jegyzőkönyvei. 1807- 1819., 1820-1829., 1829-1838., 1838-1863. Minthogy kezdetben rendszertelenül tüntették fel a rektorprofesszor nevét, a táblázat más források alapján kiegészítésre szorul.
