Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
Bevezető tanulmány 77 Trócsányi szerint az ifjúság létszáma az 1840-es években a hatosztályos gimnáziumban 150-160 körül mozgott, ugyanennyi lehetett a bölcsészek, jogászok és teológusok együttes száma is.251 1850 elején a kollégium helyzetéről Pap János cs. k. megyefőnöknek készült jelentésben azt olvashatjuk, hogy a pápai főiskola három részre oszlik: 4 osztályos elemi iskolára, 6 osztályos gimnáziumra (melyben 6 rendes nyilvános tanár tanít) és 3 facultasból (bölcselet, jog, hittan) álló tényleges főiskolára, melyekben együttesen 258 diák tanult. Az egyházkerület alapítványok, tandíjak révén tartja fenn az iskolát, melynek „fedezetlen szükségei nincsenek”. Kiemelték, hogy a tanulók száma a zűrzavaros viszonyok miatt alacsony, korábban legalább kétszerese, „sőt gyakran jóval több, mint kétannyi szokott lenni”.252 253 Vagyis a három iskolatípusban az 1848 előtti időszakban átlagosan a 300 400 közötti tartományban mozoghatott a tanulók száma, s csak az 1850-es évek végére haladta meg a 400 főt. A diáklétszám is pontosan tükrözi, hogy a pápai kollégium harmadik helyen állt a református kollégiumok között. Debrecenben 1820-1850 között a gimnáziumban évente nagyjából 1100-1500 között, a főiskolán 400-600 között mozgott a létszám.251 Patakon a reformkorban 1350-1400 diák tanult.254 Az ókollégium kapacitása kezdettől nem felelt meg az igényeknek, s ezen a bővítés sem segített. Az 1804. évi hivatalos vármegyei vizsgálat idején 49 deák és 50 inas lakott az épületben, melyben 77 deák és 89 inas számára volt hely, összesen tehát 166 tanuló fért el benne.255 Aki tehette, a sokáig betegszoba (kórház)256 nélküli, 1803-ig hitetlen lakószobákkal257 258 ellátott kollégium helyett az albérlet szabadságát választotta. Nem volt ez másként Patakon, ahol az új kollégium felépülte (1822) sem jelentett megoldást, mivel a tanulók többsége továbbra is a városban lakott.255 a. Az alsóbb oskolások: elemisták, gimnazisták A különféle szintű nyilvántartások tüzetesebb átvizsgálása után néhány fontos megfigyelésre tehetünk szert. A gimnázium első osztályának elemi oktatást nyújtó szerepe a XIX. század első felében egyre inkább veszített jelentőségéből. Közre játszott ebben az, hogy az 1820-as évektől a városi református leányiskolában is megkezdték a fiúk oktatását. 1821-ben - látván Győry István kántortanító kiváló munkáját - Normális Oskolává szervezték a lányiskolát, melybe ezentúl „némelly 251 TRÓCSÁNYI 1948.207. 252 DREL I. 3. b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-Schoiasticum Consistorium) jegyzőkönyve. X. 1850. február 17. No. 32. A főiskola jelentése Pap János cs. k. megyefőnöknek az intézmény helyzetéről. 253 RÁCZ 1997. 28-30. 254 BENDA 1981. 110. 255 KIS 1896. 139. 1831-ben ideiglenesen kórházat állítanak fel a beteg diákoknak egy ápoló asszonnyal. Vö. KIS 1896. 249. Állandó kórház létesítésére az 1836/37. tanévben kezdtek pénzt szedni. A kosztos diákoktól 1 váltóforintot, a szolgáktól felet (30 krajcárt), a 10 pápai gyermeknek ezen pénztárba sem kellett fizetnie. DREL I. 7. g. Felvételi könyv 1797-1850/51. 90-91. 257 A lakószobák kialakításakor a puritán életű Mándi Márton nem tartotta szükségesnek cserépkályhák készítését, ami utóbb hibás döntésnek bizonyult. 258 BENDA 1981. 112.
