Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
Források 1585–1860
64 Bevezető tanulmány tusok, melyek a főiskola áthelyezéséért, illetve Pápán tartásáért folytatott küzdelmekben öltöttek testet (1839-1847), s a kollégium életét is meghatározták.178 A vetélkedő városok (Győr, Pápa, Révkomárom, Székesfehérvár, Veszprém) közül végül a kormányhatóságok támogatását igénybe vevő, s a legtöbb áldozatot vállaló Pápa került ki győztesen a küzdelemből.179 A vita során a kollégium és az egyház- község vagyonát is elkülönítették (1841-1844), e tény azonban nem jelentette automatikusan az egyházközség befolyásának csökkenését.180 A türelmi rendelet utáni korszakban kiépülő protestáns közép- és felsőfokú iskolahálózat lehetővé tette, hogy az elemi népiskolát végzett növendékek lakóhelyükön vagy annak közelében végezhessék felsőbb tanulmányaik egy részét. Losoncon a kollégium (gimnázium) teológiával (1791), majd jogi tanszékkel (1834) egészült ki, s a város 1849-ben bekövetkezett leégéséig zavartalanul szolgálta a Felvidék oktatásügyét.181 A Csallóköz és az Észak-Dunántúl magyarságának az 1795-1796-ban épült egyemeletes révkomáromi református gimnázium,182 a Balatontól délre- délnyugatra eső régiónak a csurgói református gimnázium (1792), mig a baranyai, tolnai és somogyi térségnek a dunamelléki egyházkerülethez tartozó gyönki református algimnázium (1812) biztosította a középfokú képzést.183 A nyugat-dunántúli szórványokban élő reformátusok a vadosfai, nemeskéri evangélikus kisgimnáziu- mokban vagy a soproni líceumban is tovább tanulhattak.184 A felvételi naplókból az is kitűnik, hogy a népes falvak (pl. Adásztevel, Alsóörs, Aranyos, Bőny, Csajág, Csögle, Görzsöny, Mihályháza, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tapolcafő, Tótvázsony), illetve városok (pl. Győr, Körmend, Köveskál, Modor, Nagyvázsony, Veszprém) református népiskoláiból kikerülő tanulók még az 1815. évi ún. nemzeti iskolai tanterv bevezetése előtt is megfelelő latin nyelvi alap178 Erről részletesen KIS 1896. 225-245. Kis szerint ezen második küzdelemnek is volt ápoló dajkája, és pedig azon ellenszenv, a melyet a pápai egyháznak a főiskola irányában, a kerület többi egyházai mellőzésével gyakorolt befolyása idézett elő. Uo. 245. 179 A székhelyért folytatott második küzdelemről külön fejezetben szól KIS 1896. 225-245. A küzdelemben gróf Esterházy Károlyt és Németh János bécsi ágenset arra kérték, hogy a kormánynál, Zsoldos Ignácot pedig, hogy a nádornál járjon el a pápaiak érdekében. PREI Közgyűlési és presbitériumi jegyzőkönyvek. 1845. június 22. közgy. No. 1. 180 DREL I. 1. b. Egyházkerületi közgyűlési iratok. 1842. október 29-30. közgy. No. 3. A kollégium és a pápai egyházközség vagyon elkülönítésére vonatkozó iratok. - Az egyházkerületi választmány által készített jelentést az egyházközség leíratta és levéltárba helyeztette. PREI. Presbitériumi és közgyűlési jegyzőkönyv. 1842. november 20. No. 26. Az egyházkerület által kinevezett bizottság 1843. augusztus 15- én Pápán tartott ülésén készítette el a főiskola végleges vagyonleltárát, melyet 1844-ben fogadtak el. A Nagy Mihály jegyző által összeállított tabellás jelentést az egyházkerület 1843. évi nyomtatott jegyzőkönyveihez köttették. 181 A város 1849. augusztus 9-i, oroszok általi felégetését részletesen leírja FÉNYES 1851. III. 38-42. 182 A reformkori kálvinista gimnáziumról hangulatos jellemzést ad SZÉNASSY 1987. 108-114. 183 A gimnázium történetéről KÁLMÁN 1905., újabban DOMOKOS József: A Gyönki Református Gimnázium története. Gyönk, d. n. A kézirat elérhető a Tolnai Lajos Gimnázium honlapján: www.tlgimi.hu (A szerző a monográfiát a 2006-os évfordulóra készítette.) Az algimnázium eredetileg a külső-somogyi, baranyai, tolnai református egyházmegyék tanulóit képezte tovább, a három traktus „centrális oskolájának" számított. 184 GYŐRFFY-HUNYADI 1986. 58.
