Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
III. A pápai református kollégium vázlatos története a kezdetektől az anyaiskolává válásig (1585–1797)
34 Bevezető tanulmány Az első törvénykönyv rendelkezései szerint a pápai kollégium felső tagozatába jelentkezőket a két lelkész és a rektor vette fel, ezután írta alá sajátkezüleg a coetus törvényeit.56 A XVII-XVIII. századi kibővítések egyike még egyszer hangsúlyozza, hogy csak az a diák írhatja be nevét a törvénykönyvbe, és viselheti a tógát, aki előzőleg a lelkészek és az egyház patrónusai előtt nyilvános vizsgálaton megjelent.57 Az 1797-es törvénykönyv rendelkezései szerint a jelentkező köteles a rektornak előző iskolájától bizonyítványt hozni, ezután veszik fel és írja alá a törvényeket. Ez a törvénykönyv már megkülönbözteti a tógás deákot (togatus vagy beöltözött deák) a tógátlan deáktól (publicus, tógátlan vagy bénemöltözött ifjú). Az utóbbiak is aláírják a törvényeket, de míg az előbbiek a senior és a contrascriba alá vannak rendelve, addig ők a rektortól közvetlenül függenek.58 Mint már korábban említettük, időnként újra és újra fellángoló viták tárgya volt a pápai kollégium felső tagozatának működése. Többé-kevésbé elfogadottnak tekinthető,59 60 hogy a kollégium XVII. századi virágkorában a teológiai képzés is virágzott: az 1630-as egyházkerületi törvénykönyv egyik pontja világosan előírja a pápai iskola rektorának, hogy legalább hetente rendezzen felváltva hol teológiai, hol logikai (filozófiai) nyilvános vitatkozásokat.'’0 Az már vitatott kérdés, mennyire volt jelen a kollégiumi oktatásban a filozófiai és teológiai stúdium a viszályokkal terhes XVII. század végi időszakban és a XVIII. század első felében? Ennek a kérdésnek taglalása szétfeszítené tanulmányunk kereteit, itt csak a névsorainkból kikövetkeztethető adatok ismertetésére szorítkozhatunk. Az 1718-as névsor legfelső osztályként a poétákat említi. Fölöttük még egy közelebbről meg nem nevezett csoport (studentes maximi) található, ebben elkülönítve a nemesek (ez utóbbiak létszáma 11, velük együtt a legfelső csoport létszáma 24+11=35). Mivel a kancellária 1719-es felségelőterjesztése Pápán olyan iskoláról beszél, melyben a teológiáig terjedően oktattak,61 feltételezésünk szerint ez a felső csoport magában foglalja a teológiát tanuló togátusokat, valamint a rétorok és logikusok osztályát, is, akikről a már említett 1732-es adat kimondja, hogy őket a rektor személyesen tanitja, és akik később, 1785-1791 között - filozófüs-teológusok hiányában - aláírják a törvényeket. A huszas évektől 1752-ig nincs említés filozófiai és teológiai oktatásról, tógás if- jakról azonban többször is. A legérdekesebb az 1733-as törvénykiegészítés egyik pontja, mely - levonván a következtetést az 1725-ös és 1733-as diáklázadások láttán 56 Az első törvénykönyv 1. részének 2. törvénye. KIS 1896. 16. 57 A 12. törvényhez fűzött 3. magyarázat. KIS 1896. 82-83. 58 Az 1797-es törvénykönyv I. szakaszának 1., 7., 9., VII. szakaszának 1., 2. törvénye. DREL I. 7. g. Felvételi könyv 1797-1850/51. 161-162., 174-175. 59 Zoványi ezt is tagadja, szerinte Pápán a XVI-XVII. században nem volt magasabb fokú iskola. ZOVÁNYI 1977b. 430-431. 60 Az 1630. június 18-19-i pápai zsinaton megalkotott törvénykönyv VII. fejezetének 6. törvénye. A törvénykönyv szövegét megőrizte a veszprémi egyházmegye vegyes jegyzőkönyve (XVII-XVIII. század). DREKK O. 969. 114r-122r. Az említett passzus a 122r. oldalon van. Csak ennek a pontnak a szövege 1804. évi hitelesített másolatban: DREL I. 1. b. Dunántúli református egyházkerület ügyviteli iratai. 1630:2. Magyarra fordítva: THURY 1998.1. 294. 61 1719. szeptember 30. ... scholas ad theologicum usque Studium extensas ... MOL, Magyar kancelláriai levéltár, A 1. Originales referadae 1719. N° 8. 14. Hivatkozik rá TRÓCSÁNYI 1981. 823 (83. sz. jegyzet).
