Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)
III. A pápai református kollégium vázlatos története a kezdetektől az anyaiskolává válásig (1585–1797)
20 Bevezető tanulmány 1. A pápai református kollégium történetének korszakai és a diáklétszám alakulása A kollégium történetének feldolgozói az 1660-ig terjedő időszakot tartják az iskola virágkorának, hiszen ekkor a gyülekezettel együtt nagyjából békés körülmények között fejlődhetett. Ezután sorozatos támadások következtek: az 1630-as előzmények után az 1660-as években földesúri zaklatásokkal kellett szembesülni, 1674- gyel országos per indult, melynek folyományaként Séllyei István dunántúli püspökkel és pápai lelkésszel együtt az iskolamestert, Kocsi Csergő Bálintot is gályarabságra hurcolták. Az 1680-as években országgyűlési küzdelmek folytak a vallásszabadság biztosításáért, az 1690-es évek pedig azzal teltek, hogy kivédjék Lipót császárnak a végvári rendszer megszüntetésére irányuló tevékenységét. A sort a Rákóczi- szabadságharc alatt átélt viszontagságok zárták: a város többször cserélt gazdát, az iskola épülete is leégett.34 Az 1710-es évek alatt az egyházközség viszonylagos békét élvezett (ekkor a város földesurai inkább az evangélikusok vallásgyakorlatát támadták), de 1718-tól újabb, immár a reformátusok létét fenyegető támadások indultak az Esterházyak részéről.35 Ebből a küzdelemből nagy veszteségekkel, de még sikerült kilábalniuk: az 1720-1740-es években „templom nélküli” vallásgyakorlatot folytathattak, az iskola is működött. A viharfelhők azonban gyülekeztek, és 1752-ben királyi rendelet szüntette meg a nyilvános vallásgyakorlatot. Az iskola 1752-1783 között erősen redukált formában a közeli Adásztevelen működött tovább. A türelmi rendelet következtében a kollégium újra megkezdhette működését Pápán. Nagy lendülettel láttak hozzá az oktatás újjászervezéséhez, melynek eredményei is hamarosan megmutatkoztak. Míg vizsgált korszakunkban az intézmény végig a pápai református egyházközség iskolájának számított, a fejlődésnek új lehetőséget nyitott, hogy 1797-ben először a dunántúli egyházkerület, majd nemsokára a többi magyarországi református szuperintendencia is a dunántúli református egyház- kerület anyaiskolájának ismerte el a pápai kollégiumot.36 Hogyan tükröződik mindez a névsorokból kibontakozó létszámadatokban? A XVIII. század elejéig sajnos olyan forrás nem maradt fenn, ami az iskola teljes létszámára adatokat tartalmazna. Az első törvénykönyv aláírásai csak a felsőbb tanulók létszámát tükrözik. 1663-ig itt is sok a bizonytalanság, hiszen a törvény- könyv másolója összekeverte az első rektorok nevét, sok helyen rosszul másolta 34 A korszakról a legújabb összefoglalás: BÁNKÚTI 2005. 35 Ezeket a harcokat ismerteti KÖBLÖS 2005. 36 ... végeztetett .... hogy ebben a Superintendentiában a Pápai Oskola tartassák olly Superintenden- tialis Anya Oskolának, a mellyben a tanúim akarok tudományos cursusokat végezhessék, és a mellyből, mihelyt kívántatik, a Hazának 's vallásunknak szolgálattyára egyenessen kiállhassanak. Az 1797. június 13-14-én Komáromban tartott egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 2. pontja. DREL I. l.a. Dunántúli református egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei, 2. sz. kötet (1652-1800). 559. Hogy a három anya Oskolák vagy Collégiumok, úgymint a Debreczeni, Sárospataki és Pápai ezen túl is a nyári szokott supplicatiora Deákjaikat mind a 4 superintendentiákba ki küldjék, szükségesnek ítéltetik. A négy református egyházkerület 1801. augusztus 22-én Pesten tartott gyűlésének 2. határozata. DREL I. La. Dunántúli református egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei, 3. sz. kötet (1801-1814). 25.
