Köblös: A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 9. (Pápa, 2006)

Források 1585–1860

Bevezető tanulmány 109 Az Eötvös Károly írói munkássága nyomán széles körben ismert Kerkápoly Kár­oly (1824-1891) a pápai katedrát, hol a hegeli filozófiai irányt képviselte, 1868-ban a budapesti egyetem államtudományi tanári állásával cserélte fel. 1870-1873 között a pénzügyminiszteri tárcát vette át. 1865-1878 között előbb az enyingi, majd a tapolcai választókerületet képviselte a parlamentben. Főként bölcseleti, nemzet- gazdasági tankönyveket írt. Az 1850-es évek végén a Protestáns egyházalkotmány, tekintettel történeti fejlődésére c. munkájával (Pápa, 1860) a protestáns alkotmányos mozgalmat támogatta. Fukarságig takaros, önmegtartóztató agglegény-életet élt, azonban minden vagyonát jótékony célra hagyta. A tüdőbajban fiatalon elhunyt Molnár Aladár (1839-1881) Pápán végzett teoló­giát, 21 évesen Kerkápolyt helyettesitette, majd a reformátusok pesti főiskoláján adott elő bölcseletet. 1867-től a báró Eötvös József vezette közoktatási minisztéri­umban dolgozott, részt vett a tanítóképzők, a balatonfüredi szeretetház (1870) meg­szervezésében. 1874-től a nagyvázsonyi kerület képviselőjeként a parlamentben is szorgalmazta a közoktatás (nőképzés, szakiskolák) fejlesztését, a néptanítók nyug­díjügyének rendezését. A francia, német és angol szakirodalom ismeretében tan­könyveket írt, megírta a magyar közoktatás XVIII. századi történetét. Másokhoz hasonlóan szépirodalommal is próbálkozott. Hosszú listát készíthetünk azokról a pápai diákokról, akik később vármegyei tisztségviselőként váltak ismertté. Közéjük tartozott a nyéki (Fejér vm.) születésű Kenessey Kálmán (szül. 1825), aki részt vett a szabadságharcban, utána birtokán gazdálkodott, s közben a német és angol szakirodalmat tanulmányozta. 1865-től Fejér vármegye alispánja, 1868-tól a földmívelési minisztérium osztálytanácsosa, a kultúrmérnöki intézmény egyik meghonosítója. Miután betegeskedése miatt kilépett az állami szolgálatból, kápolnásnyéki mintagazdaságát irányította. A szakirodalom 14 önálló mezőgazdasági szakmunkáját tartja nyilván. írásaival főként a kisbirto­kosok jólétének előmozdítását szolgálta. Mások szépen ívelő pályáját derékba törte a betegség. Eőri Szabó Antal (1821- 1849) a kollégium egyik patrónusának, Eőri Szabó Gábornak Kolmár Johannával kötött házasságból született. A kollégium nagy reménységű hallgatója a polgári pályát választotta. Néhány évi vármegyei tiszteletbeli jegyzői szolgálat után 1847- ben Veszprém vármegye szolgabírájává választották. Életének 28. évében érte a halál. Széki Béla hittanár Petőfi Sándor és Tompa Mihály egy-egy versrészletét is beleszőtte búcsúztatójába.183 A modernizáció révén a műszaki-közlekedési pályák sokasága jött létre. A gerjeni (Tolna vm.) születésű Kenessey Albert (1828-1879) Gyönkön, Pápán és Debrecen­ben tanult, majd a fiumei tengerészeti akadémiát elvégezve, tengerésztiszt lett. 1848-49-ben hondvédtisztként hadigőzösökön szolgált, 1852-ben a balatoni Kisfa- ludy-gőzös kapitánya, 1853-tól dunai hajókon dolgozott. Pályája csúcsán a közleke­dési minisztérium hajózási osztályának vezetője és hajózási főfelügyelő lett. Első írása (verse) a Tarczy-szerkesztette Tavasz c. almanachban jelent meg (Pápa, 1845). Több hajózási, halászati szakkönyvet, számos cikket és tanulmányt írt. Külön érte­kezést szentelt a vízimentés kérdésének. Német-magyar és magyar-német hajózási 383 383 SZÉKI 1849. 19-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom