Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A korszak ismertetése
12 a következő pontban szereplő rendelet kibocsátásának napján adta be a kancelláriára, ami azt mutatja, hogy már nem tudta befolyásolni annak szövegét. 8. 1719. március 21. A kancellária leirata Veszprém vármegyéhez. Mielőtt a 6. pontban emlegetett felségfolyamodványt továbbítanák a királyhoz, vizsgálatot rendelnek el három kérdőpontban, a magán vallásgyakorlat engedélyezésével kapcsolatban pedig szabad kezet adnak a vármegyének.31 7. sz. dokumentum. Ugyanezen a napon a kancellária az Esterházy grófoknak is megküldi a pápai reformátusok felségfolyamodványának és mellékletének (4-5. sz. dokumentum) másolatát. Ez csak fogalmazvány formájában, a kancelláriai levéltárban maradt fenn. 8. sz. dokumentum. 9. A kancellária Veszprém vármegyének szóló leiratát Kenessey István viszi Bécsből a vármegyére. Igen igyekszik, március 25-én már Győrben jár. 1719 áprilisában a vármegyei kisgyűlésen kihirdetik a rendeletet. A pápai reformátusok ezt úgy értelmezik, hogy megengedték nekik a magán vallásgyakorlatot, és április 2-án egy nemesi telken felépített házben elkezdik az istentiszteletek tartását.32 10. 1719. június 26-án Pápán vármegyei közgyűlés volt. A református lakosok ügyét Sembery Sámuel református jogász és Jeszenák Pál evangélikus ügyvéd képviselte. A gyűlés igen viharosan zajlott: először Volkra veszprémi püspök mint főispán fejtette ki, hogy tarthatatlanok a reformátusok érvei a város közös földesúri birtoklását illetően, majd nagy nehezen felolvasták a kancelláriai rendeletet. A reformátusok nem kaptak szót, hogy indokaikat előadhassák, Esterházy József viszont az eredeti királyi parancs betartatását és a reformátusok megbüntetését követelte. A vármegye jelentését június 28-án foglalta írásba, ebben a magán vallásgyakorlat betiltását javasolta.33 9. sz. dokumentum. Ennek szövegét azonban nem ismertették a reformátusokkal, a lepecsételt iratot az Esterházyak kapták kézhez és vitték Bécsbe. Utólag a vármegye mindezt azzal indokolta, hogy a reformátusok engedetlenségük miatt játszották el azt a jogukat, hogy a jelentésről másolatot kaphassanak.34 folyamodvánnyal február közepén érkezett Bécsbe, és a hónap végéig ott tartózkodott, majd a kancelláriának szóló kérvénnyel március közepén ismét Bécsbe utazott. 31 LISZKAY 1875. 138. sz. 32 DREKK O. 430. 66, 172, 242, 282. (19. sz. dokumentum). DREL III. 62. e. Pápai református egyházközség iratai. A Pápai Evangelico Reformata Helvetica confession lévő Ecclesianak rövid Históriája es sok féle fatumai. Eőry János kurátor kézirata, (régebbi jelzete: DREKK O. 788.) 6. (18. sz. dokumentum). TÓTH 1941. 133-134. 33 LISZKAY 1875. 139. sz. 34 TÓTH 1941. 134-136. TRÓCSÁNYI 1981. 55.
