Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
108 1765. (régi jelzete: DREKKO. 1081/1.) 247-249. D: DREL I. 1. b. Dunántúli református egyházkerület ügyviteli iratai. 1734:2. 11-12. E: DREL I. 1. b. Brevis descriptio, qualiter in privilegiato oppido Papa liberum religionis Helveticae confessioni addictorum exercitium ab anno 1718. impetitum, qualiterve contra impetitores Divino auxiliante numine defensum extitit. Dunántúli református egyházkerület ügyviteli iratai. 1749:10. 43-45. Említés: Post quas instantias et praemissam limpidam contrarii remonstrationem tale benignum Sacratissimae Caesareae, Regiaeque Maiestatis mandatum reportatum est, vi cuius usque exitum commissionis instituendae jussi in eodem statu manere cives Helveticae confessionis Papenses a domo privata, ubi interim exercebant cultum, ad templum reduxerunt, et in prius ab ipsismet clausum oratorium redierunt, ibique suum cultum per unum plus minus mensem continuerunt. Quod etiam benignum mandatum insertum Histforiae] Ecclfesiae] <Reformatae in> Hungfaria] Lampii videri potest paginis 526-27., ubi loco vocis falsa sunt lege: interea vero, quae hactenus facta sunt, etc. Datum vero est illud 6. Decembris 1719. Magyar fordítása: Ezen kérvények679 és a másik fél fenti világos felteijesztése680 után elnyerték a Szentséges Császári és Királyi Felség eme kegyes rendeletét, melynek hatására a helvét hitvallású pápai polgárok, akik utasítva lettek arra, hogy a felállítandó bizottság [tevékenységének] lezárásáig ugyanabban az állapotban maradjanak, attól a magánháztól, ahol közben az istentiszteletet végezték, visszatértek a templomhoz, és a korábban éppen általuk bezárt imaházba visszamentek, ahol körülbelül egy hónapig folytatták istentiszteleteiket. Ez a kegyes rendelet is olvasható Lampe A református egyház története Magyarországon [című művének] 526-527. oldalán megjelentetve, de a hamisak szó helyett ezt olvasd: ezenközben pedig mindazok, amik eddig történtek, stb. Az [a rendelet] pedig kelt 1719. december 6-án.681 DREL I. 1. a. Dunántúli református egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei, 2. sz. kötet (1652-1800). 270. Kiadás: LAMPE 1728. 526-528. (Láthatólag A alapján. Hemzseg a másolási és nyelvtani hibáktól, az apparátusban a szöveg javításától el is tekintettem.) Regeszta: LISZKAY 1875. 61. Megjegyzés: A hátlapján a címzés: Sacrae Caesareae, Regiaeque Maiestatis, domini, domini nostri clementissimi nomine egregio Stephano Kenesey, Helveticae confessionis incolarum Papensium agenti et sollicitatori perbenigne assignandum. Magyarul: A Szent Császári és Királyi Felséges Úr, legkegyesebb urunk nevében a nemzetes Kenessey Istvánnak, a helvét hitvallású pápai lakosok ügyvivőjének és képviselőjének legyen igen kegyesen átadva. E az irat előtt a következő bevezető szöveget közli: Tandem Sua Sacra Caesarea Regia Maiestas, Carolus VI. die 5a Decembris 1719. sequentem benignam ultimam suam dedit resolutionem. Magyar fordítása: Végül Ő Szent Császári és Királyi Felsége, VI. Károly 1719. december 5. napján a következő utolsó kegyes rendeletet adta ki. Sacrae Caesareae, Regiaeque Maiestatis, domini, domini nostri clementissimi nomine egregio Stephano Kenesey, Helveticae confessionis incolarum Papensium agenti et sollicitatori hisce benigne significandum. Altetitulatae Suae Maiestati Sacratissimae universas praeattactorum principalium suorum682 querelas et gravamina, et signanter contra illustrissimos 679 A királynak, illetve a kancelláriának benyújtott 4., 6., 10., 11., 12. és 14. sz. dokumentumok. 680 A 4. sz. dokumentumhoz csatolt, Limpida contrarii remonstratio címet viselő 5. sz. dokumentum. 681 A dátumot tévesen javítja ki. 682 C, D suorum principalium.
