Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
87 kegyes rendeletének mellőzését, és a korábbi királyi parancs végrehajtását, következésképpen, hogy mi ezért, mivel ugyanezen parancs függeléke ellenére imaházunk kulcsait nem adtuk át, és ezen felül, amint feljebb érintve lett, vallásgyakorlatunkat bevezettük és életbe léptettük, legyünk megbüntetve. És - amint hallottuk - [ez] azért van, mert - az érintett tekintetes vármegye által most ebben az ügyben felküldött tudósítás szerint, melyet ők, részint a sokszor emlegetett főispán úr, részint pedig a fenti gróf urak mint folyamodók tanácsülésen kívül készítettek és fogalmaztak, és velünk ismételt kérelmeinkre sem közölték másolatban semmilyen módon - mi engedetlenek és valóságos lázadók vagyunk, mert mind a tornyot, mind a harangot először a legutóbb lecsillapított mozgolódások során állítottuk, így vallásgyakorlatunkban még jobban megerősödtünk, és mert a földesúri jog és joghatóság ellen harcolunk, és még sok más dologgal kapcsolatban is vádolnak és okolnak minket ezen felséges kancelláriánál. Mivel azonban feltehetőleg a föntebb említett [tudósításban ezzel kapcsolatban világosan és egyenesen semmi nem szerepel [abból], amit ezen felséges kancellária meghagyott az említett tekintetes vármegyének, és amiről ugyanezen vármegye köteles volt ezen felséges kancelláriát tudósítani, ezért ismeretessé [akarjuk] tenni, hogy az annyiszor emlegetett gróf urak ezt az egész Pápa mezővárost semmiképpen sem teljeskörű földesúri jogon birtokolják, és azok a telkek sem ugyanezen gróf urak ily módon követelt teljes földesúri joghatósága alá tartoznak, amelyeken még igen régen, a néhai Enyingi Török István654 úr idejében, sokkal régebben, mint amikor az említett Pápa mezőváros illetékes uralása és birtoklása a tekintetes Esterházy családé lett, imaházunk és iskoláink alapjukból felépítve lettek, hogy pedig mi vallásunk gyakorlásában itt Pápán nem először az emlegetett zavargások alatt, hanem még évszázad[ok]kal azelőtt erősítettük meg magunkat, ez nekik már egy korábban benyújtott előbbi alázatos folyamodványunkban bőven elégségesen ki lett fejtve és be lett bizonyítva,655 ám nem kételkedünk abban, hogy ez ugye ezen felséges kancellária számára máshonnan nem lett világossá téve. Továbbá a földesuraknak nem lehet hatalmuk és nem szabad a követelt kegyúri jog címén és ürügyén parasztjaik és [más] alattvalóik lelkiismerete fölött sem uralkodniuk, hiszen a néhai szentséges III. Ferdinánd római császár és magyar király656 kegyes kiváltságlevele, melyet az 1647. évi 5. törvénycikk tartalmaz, és az ország összes karai és rendjei elfogadtak, jóváhagytak és megerősítettek - a papság és néhány más világi katolikus úr ellentmondását figyelmen kívül hagyva, sőt ezeket örökre megfosztva [az ellentmondás] valamiféle érvényesítésétől -, kifejezetten elrendelte, hogy senki senkit semmiféle módon vagy semmiféle ürügy alatt ne zavarjon vagy akadályozzon meg vallása szabad gyakorlásában, és a parasztokat sem, akár határőrzők, akár mezővárosiak, akár bármilyen földesuraik avagy a kincstár jószágain [élő] falusiak, az ország békéjének és 654 Enyingi Török István leszármazásáról az 502. jegyzetben találhatók adatok. Nagy pártfogója volt a pápai református egyháznak, 1615-től ő gondoskodott a lelkész, Kanizsai Pálfi János ellátásáról is. A gyülekezet 1610 körül az ő földesurasága alatt épített templomot, miután a régi templom elpusztult a város 1594. évi török, vagy 1597. évi magyar ostroma alatt. TÓTH 1941. 35- 36, 51, 53-56. 655 Ez alighanem a 6. sz. dokumentum. 656 Habsburg III. Ferdinánd magyar király (1637-1657). Született 1608. július 13-án. 1625-ben Sopronban magyar királlyá választják, majd november 27-én meg is koronázzák. 1627-től Csehország királya, 1636-tól római király, 1637-től német-római császár. 1657. április 2-án halt meg Bécsben. SÁRA 2001. 298.
