Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
53 mert az 1681. évi idézett 26. törvénycikk tartalma szerint a helvét hitvallás szabad vallásgyakorlata nekünk, pápai lakosoknak sohasem végvári katonaság címén lett adományozva. A vallásgyakorlat szabadságát ugyanis ugyanezen országgyűlés előző, 25. törvénycikke mindenkinek és az országban mindenhol engedélyezte és érvénybe léptette, és azelőtt régebben, történetesen az 1608. évben már az 1. törvénycikk országgyűlés révén erősítette meg.451 Emellett bárki, aki olvassa ugyanezen 26. törvénycikknek akár a címét, akár a szövegét, kézzelfoghatóan meggyőződhet arról, hogy ugyanez a törvénycikk a templomok és az ezek építésére szolgáló helyek átadásáról szól,452 és ennek a végén Pápa a többi véghely között van megnevezve, és itt is a templom vagy imaház, mivel eddig ténylegesen birtokoltuk, a papiakkal és az iskolákkal együtt nálunk kell, hogy maradjon. A méltóságos Esterházy József és Ferenc gróf urak és testvérek tudósítása Mindazonáltal, mivel a királyság ezen részeinek a törökkel vívott legutóbbi háború révén bekövetkezett sikeres visszafoglalása és a keresztény név esküdt ellenségének leverése után az említett Pápa mezővárosa megszűnt végvidéknek lenni, a végvári katonaság pedig, miután legfőképpen az ő kedvükért és javukra lett megtűrt a helvét hitvallás ezen nyilvános gyakorlása, onnan máshová lett vezényelve vagy katonai jellegétől meg lett fosztva, következésképpen, mivel a törvénynek a fentebb idézett 26. törvénycikkben alapként felhozott oka ténylegesen megszűnt, és így ugyanennek a hatása is, a helvét hitvallás vallásgyakorlatának az engedélye és folytatása is meg kell, hogy szűnjön, vagy az artikuláris helyekre kell, hogy visszaszoruljon. A másik fél világos felterjesztése A 2. és 3. [pontra]. A gróf urak ezen állítása önmagában már lerombolja az előzőt, mert ott indokként semmi más, mint a végvári katonaság, itt pedig leginkább ez szerepel az országgyűlés által engedélyezett szabad vallásgyakorlat okaként. Ha tehát leginkább, akkor bizonyára nem csak, ahogy a másik fél saját maga is bevallotta. Mert ha a törvény egyik oka megszűnik, miközben vannak más okok is, akkor nem szűnik meg mindegyik, és ebből következően nem szűnik meg az efféle törvény hatálya sem. Egyébiránt azonban ha összedől az alap, a felépítménynek is össze kell dőlnie. Ezt a következtetést pedig a gróf urak alkalmazták ama első állításuk alapján, miszerint állítólag a pápaiaknak a szabad vallásgyakorlat végvári állapot miatt lett megengedve. Azonban ennek az állításnak a semmisségét már megnyugtatóan bebizonyítottuk, hiszen az 1681. évi 25. törvénycikkben a szabad vallásgyakorlat nem kifejezetten, és nem is leginkább végvári állapot miatt, nem is nekünk, nem is bárki másnak név szerint, hanem mindenkinek és bárhol az országban lett visszaállítva. És ezen felül az idézett 26. törvénycikkben az eddig általunk törvénycikk alapján birtokolt templom vagy imaház nálunk maradt, méghozzá hármas címen elrendelve és megerősítve: tudniillik egyrészt közös címen, minthogy az ország magába foglal minket, A templomok csupán, stb. kezdetű paragrafus alapján, másrészt szorosabban és különlegesen, minthogy Veszprém vármegyében lakunk, A többi vármegyében pedig, jelesül Zala, Veszprém, stb. [kezdetű] paragrafus alapján, végül pedig legkiemeltebben és egyedien a véghelyek között Pápa név alatt, így, aminthogy Pápa ha akár csupán az ország közös neve, akár az ország összes vármetényleges birtokosánál hagyta és tartotta általánosan az országban, nekünk pedig ráadásul név szerint is, máshol pedig újak építésére helyek juttatását rendelte. 452 A úgy szól, mint nyilvánvaló és magától értetődő dologról,
