Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
119 december havának 5. napján volt, és ugyanezt az előbb említett helvét hitvallásnak elkötelezett pápai lakosokkal megbízottjuk révén nekik szóló határozatunkkal már ezelőtt tudattuk is, ezért ezen oklevél soraival nektek szigorúan megparancsolva kegyesen elrendeljük és meghagyjuk, hogy miután megkaptátok a jelen oklevelet, királyi szavunkkal kötelesek legyetek figyelmeztetni Pápa mezővárosa annyiszor emlegetett helvét hitvallásnak elkötelezett lakosait, hogy súlyos királyi neheztelésünk büntetésével számolva mindenképpen tartsák magukat a már - mint előbb említettük ugyanezeknek rendelet formájában kiadott feljebbírt kegyes határozatunkhoz. A továbbiakban maradunk irántatok kegyesen császári és királyi kegyünk jóindulatával. Kelt ausztriai Bécs városunkban, augusztus hónap tizenkilencedik napján, az Úr 1720. esztendejében. Károly saját kezűleg gróf Erdődy László Ádám nyitrai püspök715 saját kezűleg Sigray József716 saját kezűleg 715 A monyorókeréki Erdődy család Magyarország egyik középkori eredetű famíliája. A Szatmár megyei Erdődről származó Bakócz Bálint titeli prépost 1459-ben kapott nemességet és címert, általa testvérei, többek között Bakócz Tamás, a későbbi bíboros, esztergomi érsek és konstantinápolyi pátriárka, Szatmári (Bakócz) Ferenc győri püspök, és a világi állapotú Miklós. Az ő fiai már Erdődieknek nevezik magukat, tőlük ered az Erdődy család. Előnevüket a Vas megyei Monyorókerékről kapták, melyet Bakócz Tamás 1493-ban kapott királyi adományként. A grófi címet 1565-ben Erdődy Péter horvát bán kapta. Erdődy László Ádám gróf 1679-ben született. Tanulmányait Pozsonyban és Bécsben végezte, 1701-ben szentelték pappá. Még ebben az évben győri kanonok és pápóci prépost lett, eme javadalmait haláláig megtartotta. 1704-ben lett kancelláriai titkár, közben 1705-ben elnyerte a nyitrai püspökséget is. 1720 nyarán lépett elő alkancellárrá, még ezév őszén követként járt Lengyelországban. A fenti iratot eszerint alkancellárként írta alá. 1725 februárjában kancellárrá nevezte ki a király, de mindössze egy hétig működött tényleges kancellárként, ezután lemondott, és csak címzetes kancellár maradt. 1736-ban halt meg. MÓL, Magyar Királyi Udvari Kancellária. A 79. Index individuorum cancellariae. 1. köt. E betű. NAGY 1857-1868. IV. 59, 62, 68. KEMPELEN 1911-1932. III. 455. DIÓS 1997. 218. IVÁNYI 1991. 404. FALLENBÜCHL 1988. 99, 102. 716 A Sigrayak a Szepes megyei Sigra helységből származó nemesi család. Sigray József 1708-ban lett a királyi tábla ülnöke. Az 1712-1715. évi országgyűlésen ilyen minőségében több bizottság, többek között a vallásügyi tagja is lett. 1717-től a Magyar Királyi Udvari Kancellária tisztviselője, először titkár és előadó, 1727-től kancelláriai tanácsos. 1731-ben a királyi személynöki bíróság tanácsosa lett, 1739-től Somogy vármegye főispánja. 1724-ben szerzett bárói címet családja számára. MÓL, Magyar Királyi Udvari Kancellária. A 79. Index individuorum cancellariae. 1. köt. S betű.NAGY 1857-1868. X. 177-179. KEMPELEN 1911-1932. IX. 348-349. IVÁNYI 1991. 388.
