Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
Ill Miután mélyen tisztelt Ő Szentséges Felségének részint igen alázatosan előterjesztette, részint hasonlóképpen alázatosan és hűségesen jelentette fent említett megbízóinak összes panaszát és sérelmét, különösképpen azokat, melyek a méltóságos Esterházy gróf urak, az idősebb József és az ifjabb Ferenc mint a pápai uradalom, következésképpen Pápa mezővárosának örökös földesurai és Veszprém vármegye tisztikara ellenében támadtak az említett Pápa mezővárosban elfoglalt említett helvét hitvallású imaház, továbbá az ugyanabban végzendő tevékenységüktől és szolgálatuktól eltiltott prédikátorok, végül a bezárt iskolák miatt, és ezután ezek ugyanazon Ő Szentséges Felsége kegyes rendeléséből a felséges miniszteri konferencián698 illően meg lettek vizsgálva, és össze lettek vetve, valamint ütköztetve az ország törvényeivel, különösképpen az 1681. évi 25. és 26., valamint az 1687. évi 21. törvénycikkeivel, továbbá a legutóbbi, 1715. évi pozsonyi országgyűlés 30. törvénycikkével, mely megerősítette a korábbi törvénycikkeket és hasonlóképpen a vallás ügyében kiadott királyi magyarázatokat, valamint a soproni és pozsonyi országgyűlés előbb idézett törvénycikkeit valódi értelmükben kifejtő értelmezéseket, majd alaposan meg lettek fontolva és végig lettek gondolva, azután a mélyen tisztelt Ő Szentséges Felségéhez véleményezéssel és javaslattal fel lettek terjesztve, ezek után feljebb említett Ő Szentséges Felsége igen kegyesen el is rendelte, hogy mivel a fenti hitvallásnak elkötelezett panasztevők a vallás ügyében a legutóbbi pozsonyi országgyűlésnek a korábbi királyi magyarázatokra hivatkozó 30. törvénycikke által megerősített, előbb idézett törvénycikkek rendelésén túl ezen a címen semmi újat nem követelhetnek, hanem inkább kötelesek azok tartalmához igazodni, továbbá, mivel részükről ugyanezen törvénycikkek mint országos törvények nyíltan meg lettek sértve, és egyáltalán nem lettek betartva, ezért az említett Esterházy József és Ferenc grófokat földesúri mivoltukban, és nem másként, a vármegyei tisztikart pedig, mivel korábbi kegyes császári és királyi jóváhagyással, nem pedig önkényesen <eljárva> az előbb idézett 1715. évi 30. törvénycikkhez és a királyi magyarázatokhoz alkalmazkodott, ne lehessen ugyanazon Pápa mezővárosban mint megszűnt véghelyen okozott bármiféle erőszakkal vádolni. Ezért, miután ismeri ugyanezen törvénycikkek eljárását, tisztelettel emlegetett Ő Szentséges Felsége elrendelte, hogy továbbra is a törvényes határozatoknak kell érvényben maradniuk, és mivel jóváhagyta, hogy a legutóbbi 30. törvénycikk alapján vallásügyi bizottság legyen felállítva, és a biztosok abba már ugyanannak a szövegébe foglaltan is név szerint ki lettek jelölve, ezért igen kegyesen elrendelte, hogy ezen bizottság minél előbb alakuljon meg, a közben meghaltak helyett pedig ugyanolyan vallású másik biztost állítsanak, [eme bizottság] előtt pedig mind az említett panaszosok, mind mások is előterjeszthessék sérelmeiket, vagy azt, ha egyik vagy másik fél bármiben a fentebb idézett törvénycikkek elvárásai ellenére haláláig királyi tanácsos. Mind vármegyéjében, mind országos ténykedésében a dunántúli reformátusság érdekeinek védelmezője, mint okmányaink is mutatják, a pápaiak küzdelmét is ő szervezi és vezeti vallásszabadságáért vívott küzdelmében. 1734-től lett a dunántúli egyházkerület főgondnoka. 1750-ben halt meg. THURY 1998. II. 350-351. TRÓCSÁNYI 1981. 49-50. Kenessey egyházpártoló tevékenységéről a Ráday Pálhoz 1719-1733 között írott levelei alapján PATAKY 1980. 365-391. 698 A miniszteri konferencia (ministerialis conferentia, Ministerialkonferenz) 1709-től a XVIII. század közepéig fennálló uralkodói tanácsadó testület, melynek tagjai valóságos titkos tanácsosi címet viseltek, köztük voltak általában a központi hatóságok vezetői is. Ülésein magyar tanácsosok akkor vettek részt, ha magyar vonatkozású ügyeket tárgyaltak. EMBER 1946. 54-55, 90-91.
