Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 8. (Pápa, 2005)
A közölt forrásokról
101 MAI MAGYAR FORDÍTÁS A belülírt Magyar Királyi Udvari Kancellária igen alázatos előterjesztése a rómaiak legszentségesebb császári, valamint Németország, Spanyolország, Magyarország, Csehország, stb. királyi felségéhez, a legkegyelmesebb úrhoz. Előterjesztés a vallás tárgyában a lévai, báti, tótvezekényi és pápai nemkatolikus ellenszegülőkkel szemben. Legszentségesebb Császári és Királyi Felség, eredendően legkegyesebb urunk! Miután a nem oly régen elmúlt, vagyis az 1716. és 1717., nemkülönben az 1718. esztendőben a bíboros úr, a felséges szász herceg és esztergomi hercegérsek mint a főegyházmegye főpapja668, továbbá ezt követően több más megyéspüspök vallásügyben benyújtott igen alázatos folyamodványára az ágostai és helvét hitvallást követők miatt, akik az 1681. és 1687. évben alkotott, és azután a királyi magyarázatok által az 1691. évben értelmezett törvénycikkek valódi értelmét a saját érdekükben fonákul elferdítették és kiforgatták, bizonyos kegyes parancsok, melyek a n jel alatt [szerepelnek], az ország vármegyéihez kegyesen ki lettek küldve669 [annak érdekében], hogy a csupán Szentséges Felségtek dicsőséges kormányzása alatt berekesztett legutóbbi országgyűlésen megszerkesztett, és a korábbi királyi magyarázatoknak és rendeleteknek is köszönhetően megszületett 30. törvénycikk értelmében a nemkatolikus lelkipásztorok a becikkelyezett és megnevezett helyeken kívül ne merészeljék feladataikat végezni és ezzel a céllal máshová se elmenni, ezen kegyes rendeletek pedig a vármegyékben engedelmesen ki lettek hirdetve, akkor a fentieknek köszönhetően annyira eredményesen zajlottak az események, hogy köztudottan a legtöbb helyen a templomok és paplakok átadásával együtt mindkét hitvallás gyakorlata is mindennemű zavargás és erőszak nélkül szerencsésen megszűnt néhol csupán a törvénycikkben is sértetlennek [nyilvánított] jogukkal élő földesurak magánkezdeményezésére], néhol [emellett] a megyei tisztikar figyelmeztetésére is. Továbbá megtörtént, hogy némely igen veszedelmes lelkületű személyek, akik a két hitvallás valamelyikét követik, odáig merészkedtek, hogy magukat sohasem igazítják Felségtek kegyes rendelkezéseihez és a királyi magyarázatokhoz, hanem azokat eltérő értelemben és saját kényükre-kedvükre kiforgatták, akiknek elhamarkodott merészségére és példájára már a korábban engedelmesebbek is habozni, sőt ellenszegülni kezdtek, mígnem többen megkísérelték, hogy visszatérjenek azokra a helyekre, ahonnan korábban jóhiszeműen elmentek, és ott a [vallás]gyakorlatot újra elkezdjék. Ezért a lázadók és ellenszegülők visszaszorítására, másoknak pedig az 668 Keresztély Ágost szász herceg, bíboros, esztergomi érsek életrajzi adatai az 506. jegyzetben találhatók. 669 Az ügyirat mellékletei között ez a a jellel ellátott hiányzik. A szövegben még egyhelyütt történik rá utalás, a tótvezekényiekkel kapcsolatos részben, melyet itt nem közlünk, ott a Bars megye részére kiállított parancsot emlegeti. Több ilyen, a főpásztorok, különösképp Keresztély Ágost esztergomi érsek folyamodására a vármegyékhez intézett királyi rendelet szövege máshol is fennmaradt. Csak három példa, melyben 1716. július 10-én III. Károly király Keresztély Ágost kérésére meghagyja valamelyik vármegyének, hogy tiltsák el az evangélikus és református prédikátorokat az artikuláris helyeken kívül teljesített szolgálattól. Hont vármegye: DREL I. 1. a. Dunántúli református egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei, 2. sz. kötet (1652-1800). 137-139. Komárom vármegye: DREL II. 217. a. Veszprémi egyházmegyei jegyzőkönyvek. Győrffi József: Libellus diversarum in materia et negotio religionis emanatarum benignarum resolutionum regiarum, aliorumque in eadem materia factorum solidorum scriptorum. Szentkirályszabadja, 1765. (régi jelzete: DREKK O. 1081/1.) 232-234. Szepes vármegye: DREKK O. 4. m. Acta commissionis religionalis Pestiensis (A pesti vallásügyi bizottság iratai). 73-74.
