Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)

Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója

Nemes Székely János, a naplóíró

A kecskeméti származású orgonakészítő, Kováts István (1797— 1843) 1831-ben Szegeden kezdte el saját és családja „szerentsés és szerentsétlen” történetének írásba foglalását, de néhány oldal után elakadt a tolla. Vele ellentétben az önművelésben is jeleskedő, s 5000 kötetes könyvtárral büszkélkedő Kovács István (1822-1902) szegedi építőmester jól szerkesztett, színvonalas és olvasmányos önéletírást hagyott az utókorra.63 64

A következő nemzedék tagjai közül a szabolcsi nemesi családból származó, mindössze 2 gimnáziumi osztályt végzett kéményseprő, Jeney Szabó Árpád (1858-1935) leveleiben, szakcikkeiben, ismeret- terjesztő írásaiban állított emléket egy városi mesterségnek és saját pályafutásának.65

Vidékünkön kevés személyes napló született. A szomszédos Komárom megyei Kocson élő és gazdálkodó iskolázott kisnemes, Bátky Pál (1761-1836) 1783-1830 között ,,afféle naplót vezetett. A kor szokása szerint irkát fűzött össze tűvel-cérnával, amelybe azután beírta a vele történteket, számadásait, terveit - főként pedig a saját és mások álmait. ”66

A pápai születésű, nemes származású veszprémi borbélylegény, Francsics Károly (1804-1880) 1846-ban kezdett napló írásába, majd naplói alapján visszaemlékezéseit is megírta.67 A soproni Slachta Etelka (1821-1876) úri kisasszony szintén fontosnak tartotta serdülő korának és házaséveinek megörökítését.68

A jómódú,69 főként állattenyésztéssel és gabonatermeléssel foglalkozó70 parasztnemes Székely János számára nem az elit által írt nap63 ZOMBORI 1997. 18.

64 ZOMBORI 1997. 19. KOVÁCS 1981.

65 SZULOVSZKY 2003.

66 GERGELY 2002. 351.

67 FRANCSICS 1973., FRANCSICS 2001.

68 KATONA 2002., SLACHTA 2004.

' Herényi István szerint Székely mintegy 100 holdon gazdálkodott. HERÉNYI 1965. 105. Sajnos, Székely tényleges birtokviszonyait a csöglei tagosítási iratok, telekjegyzőkönyvek pusztulása miatt nem ismerjük, naplójából pedig nem ismerhetjük meg. V'eML IV. 3. c. Úrbéri perek. Processus urbariales, XV1II-XIX. század. A tagosítási peranyagban sem Adorjánháza, sem Csögle, sem Egeralja iratai nem maradtak fenn. Az állagban mindössze Egeralja 1855. évi földkönyve található meg.

70 Székely gazdálkodását naplója alapján részletesen bemutatta HERÉNYI 1965.

20