Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)

Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A forrásközlés elveiről

Nemes Székely János, a naplóíró

A FORRÁSKÖZLÉS ELVEIRŐL

Székely János naplója nem teljesen ismeretlen a nagyközönség előtt, hiszen 1965-ben Herényi István annak alapján mutatta be a Marcal-menti köznemes gazdálkodását.97 Herényi István az 1960-as években Mihályházán járva, nagybátyja, Kovács Miklós volt körjegyző révén értesült a Székely-féle napló létezéséről. Herényi István volt Székely első újraolvasója és propagálója. A kéziratról mikrofilmmá- solatot is készíttetett, melyet így több kutató megismerhetett.98

A napló gépelt változatát - melyből az irodalmi „betétek” szövege hiányzik - az adorjánházi születésű ajkai helytörténész, Nagy Lajos 1978-ban készítette.99 Legelőször mi is ezt a változatot ismertük, mivel hosszabb időbe telt az eredeti kézirat felkutatása.

Az biztos, hogy Székely János irathagyatékát, közte a naplót unokája, Búzás Pálné szül. Székely Eszter (1842-1931) örökölte. Tőle vagy örököseitől kerülhetett Katona Zsigmond (1896-1984) mihály- házi lakoshoz,100 majd az ő halála után unokahúgához, özv. Szigeti Károlyné szül. Katona Sára (1930- ) szintén mihályházi lakoshoz. Dióhéjban ennyi a napló utóélete.101

Székely Pápa vidéki tájszólásban vetette papírra gondolatait. Következetlen helyesírási! szövege korunk embere számára nehezen érthető, ezért a legszükségesebb változtatásokkal közöljük.

1. ) A szövegtestet értelemszerűen kisebb részegységekre, azokat bekezdésekre bontottuk, azon belül az egyszerű és összetett mondatokat a mai helyesírásnak megfelelő írásjelekkel láttuk el. A szavak, szószerkezetek eredeti írásmódját megtartottuk.

2. ) A naplóban előforduló tulajdon- és köznevek helyesírásán nem változtattunk, a nagybetűs köznevet azonban kisbetűvel írtuk át.

97 HERÉNYI 1965. A szerző nem hivatkozott a kézirat lelőhelyére, így sokáig azt

gondoltuk, hogy Csöglén kell keresni.

98 Dr. Herényi István személyes közlése. Velem, 2004. május 5.

99 NAGY 1978.

100 Katona Zsigmond a pápai református kollégiumban tanult, majd 1927-től 140 holdas mihályházi birtokán gazdálkodott. 1937-ben bíróvá választották. Gyermekei: Ilona és Zsigmond. V. ö. SZEGHALMY 1937. 724.

101 Szigeti Károlyné szerint Zsiga bátyjánál több más Székely-kézirat is volt; az egyik kötet útleírásokat tartalmazott. Ezek Zsiga bátyja gyermekeihez kerültek, s valószínűleg elkallódtak.

32