Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója
Nemes Székely János, a naplóíró A csögleiek mindkét területen sikeresen érvényesítették érdekeiket.75 Mint fentebb láttuk, a kurialista nemesek új birtokadománnyal, illetve egyéni nemességigazolással védték meg kiváltságaikat. A református vallásgyakorlat megvonására, a középkori templom elvételére 1779-ben az iszkázi plébános tett kísérletet, de fellépése nem járt eredménnyel.76 Az írásbeliség jelentőségének növekedésével párhuzamosan nőtt a lakosság alfabetizációs szintje, írni, olvasni tudása.77 Az iskola működése rendszeressé vált, a tanító az 1820-as évektől már pontos adminisztrációt (anyakönyvet) vezetett.78 A tanító az egyházkerület által kidolgozott népiskolai tanrend (1808) szerint tanított; munkáját a községi elöljáróság a félévi (Gergely napi) és tanév végi (nyári) vizsgákon (exameneken) ellenőrizte.79 75 BÉL 1989. 77-78. A nova donatio kiadásához fölvonultatott bizonyítékok közül a legkorábbi, 1227-ből származó oklevelet Bertalan veszprémi püspök, az 1464- ből valót Korvin Mátyás, az 1470-ből valót a csornai konvent adta ki. 7b TÓTH 1927. 24—25. A Tóth által meg nem nevezett iszkázi plébános Bassai László volt, aki 1740-1788 között szolgált a településen. V. ö. RAJCZI 1992. 271. 77 A kérdéskörről legújabban TÓTH 1996., MESSERLI-CHARTER 2000., KOSA 2001. 78 Az iskolai anyakönyvek már levéltárba kerültek. DREL III. 42. A Csöglei Református Egyházközség iratai. „Oskolai Protocollum 1824-1841.” „Iskolai Jegyzőkönyv készült a’ Csöglei reformált Egyház számára 1842-1854.” A diáriumokba az iskolába „feljött” gyermekek feljövetelének (felvételének) idejét, nevüket, életkorukat (év), szüleik nevét jegyezték fel. A református iskolába jártak az evangélikusok gyermekei is. Az alfabetizáció szintjét jól mutatja, hogy az egyházközségi okleveleken 1810-ben 6 elöljáró közül csak egy nem tudott írni, 1828-ban mindegyik elöljáró alá tudta írni a nevét. 19 A jelenleg ismert legkorábbi, 1825. március 13-án kelt helyi tanrend szerint a csöglei lányiskola 3, a fiúiskola 4 évfolyamos volt. A lányokat a vallási ismereteken túlmenően számolni, énekelni, imádkozni, s olvasni tanították. Még a 3. évfolyamban is a fő szempont: „A nyomtatott könyveknek fajtába való olvasása ” volt, bár megjegyezték: „Némellyek az írást is gyakorolják.” Ezzel szemben a fiúk az olvasáson túl (beleértve a bibliai helyek kikeresését) írást is tanultak, 3. évfolyamon a „szép és jeles írást” külön gyakorolták, a 4. évfolyamon a „szép és helyes írás mesterségén” kívül iratmintákkal is megismerkedtek. Feladatuk volt „A’ magyar conceptusokban pféldának] olkáért]: quiétantiáknak, testa- rnentom, moring és osztály levelek készítésében való gyakorlás. ” DREL III. 42. „Oskolai Protocollum 1824-1841.” 20-21. A nemesi községgel összefonódott református egyházközség hiteleshelyi tevékenységének ismeretében bizonyosra vehetjük, hogy az iratminták gyakorlaü alkalmazása az oktatásban korábbi időszakra nyúlik vissza. 22
