Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Hudi József: Nemes Székely János, a naplóíró - A napló és írója
Nemes Székely János, a naplóíró református lelkész visszaemlékezéseit élete végén foglalta írásba.34 Naplóíróként Padányi Bíró Márton (1696-1762) veszprémi püspök tűnt fel az 1750-es években, aki magyar és latin nyelvű följegyzéseket vezetett az 1751. évi országgyűlésen és azt követően (1752-1758).33 A főpásztor a diéta nyomon követésén túl a megyei és személyi ügyeket jegyezte fel. Mondhatni, hogy a megye örökös főispánjaként hivatali diariumot vezetett.36 A XIX. században a helyi elit elsősorban a memoár műfajában tette le névjegyét. Hunkár Antal (1783-1862) liberális politikus, ország- gyűlési képviselő; 1848-1849-es főispán 1856-1862 között vetette papírra emlékeit.54 55 56 57 Rokona, a konzervatív-aulikus Fiáth Ferenc (1815— 1885) pályája csúcsán írta meg a „maga mentségét”.58 59 1848-1849 - főként képzettebb, értelmiségi - szereplői közül sokan naplót vezettek, vagy idősebb korukban megírták visszaemlékezéseiket.39 Az 1848 előtti évtizedekben - az útinapló, emlékkönyv, levelezés és naplóírás divatja korában - az alsóbb társadalmi rétegek tagjai közül a városi polgárok, vidéki köznemesek vezettek naplószerű feljegyzéseket. Az első szépirodalmi értékű, modern naplót Kemény Zsig- mond 1846-ban vetette papírra, de csak 120 évvel később jelent meg nyomtatásban.60 A dokumentumértékű napló és memoár műfaja kezdetben elsősorban a városi életformához kötődött. Miskolcon 1706-1718 között Négyesi Szepessy Pál gazdasági feljegyzéseket készített. Ugyanitt id. Szűcs Sámuel 1787-1843, Miklós fia 1820-1866 között, Sámuel fia 1835-1889 között, míg Pores János újságíró, lapszerkesztő 1855— 1916 között vezetett naplót.61 Az eszterházi cukorgyári főzőmester fiaként ismert miskolci polgár, Pfliegler József Ferenc (1840-1922) visszaemlékezéseiben örökítette meg pályáját.62 54 KERESZTESI 1868. 55 HORNIG 1903. 9. 56 Az 1752-1758. közötü hivatali napló ismertetése HORNIG 79-105. 57 HUNKÁR 1926., HUNKÁR 2004. 58 FIÁTH 1878. 59 A regionális vonatkozású memoárirodalomról a pápai 1848-as kötetben: HUDI 2001. 369-375. 60 SZÁVAI 1978. 48. 61 PFLIEGLER 1996. 5. 62 PFLIEGLER 1996. 19
