Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója meg határozottan az édes anyákra szorította a’ természet, hogy ennek el mulasztása soha sem marad kedvetlen, fájdalmas, gyakrann veszedelmes következések nélkül. Kilentz holnapig élt az anya és a magzat el választhatatlan egyesületben, a’ szülés és a’ születés nem szakasztottá ketté ezen őszve köttetést. Az anyai tej a tsetsemőnek orvossága, táplálója, az attól menekedés az anyának enyhülése, úgy hogy ha magzatjának nem engedi is, meg kel attól menekednie. Itt a’ világ győtrője, a módi javalhat ugyan mellékes utakat a divattal és szokással edgyütt, de a’ természet fojását meg nem változtathatja. Nézzük el a mostani nevelés módját! Alig nőt ki a dajka keze s a tanító veszszeje alul a fiju, már pipa kell neki, mert ez a’ legénység tzimere, tsap szék, kávé ház, mert ez a szabadság helye. A nagy Linée253, edgy hires tudós, a dohányt a mérges nővedények rendibe tette, hol a maszlág, belend tsalmatok, nadragulya, hunyor fognak helyet. Midőn az ember a dohányt szájába veszi, őkrőndőzést és valamely külső ellenkező érzést szerez, le nyelve pedig a gyomorba és belső részekbe oly zavarodást eszközöl, hogy minden erővel azon dolgozzanak, hogy a mérget magokból ki vessék hevenyébe, ha ki nem vethetik, nagy nyughatatlanságot, szédülést, érzékenységek el tompu- lását, ájulást, nem példa nélkül való, hogy halált is okoz. Hogy az emberek végtére hozzá szoknak a’ dohányozáshoz, még a’ még a’ nem bizonyittás a dohány ártatlanságó mellett. Vágynak lassan őlő mérgek is. A’ dohányozás több roszszak között restségeit okoz, és a’ természettel lomhákat ebbe meg győkeresiteni igen jó mód. Nem említem a munka közbe fél fél óráig pipa szárát szurkállo s a munka közbe pipáját vájkállo, majd töltő, tüzet ütő, ’sátöbbi, tsalárd lomha nap számost. 253 Linné, Carolus (1707-1778) svéd természettudós, jelentős eredményeket ért el az állat- és növényvilág osztályozása terén. 185
