Hudi József (szerk.): Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808-1866 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 7. (Pápa, 2004)
Székely János naplója
Székely János naplója Hogy vér ere meg fakad, lélekzete meg szakad. A’ lankadó bajnok le rogy nem bírván már, karjával Kedvesének testét fedi halálba is magával. A’ vitéznek őröm azért végső tsepje éltének, Hogy igy vegyül véres teste szerettével szivének. Agyon szúrva lova is ott, mert edgy pogányt agyon rúgott, A’ ki kezét rá tette Dobozinak melledte. Ezer ilyen történetek dúlták Árpád nemzetét, Valamikor tagjainak viszás felekezetét. Meg hasonlótt szív és lélek jobra s balra forgatta, Eljött amaz kontyos szomszéd, és azt nyakon ragadta. A’ fő és test fogjon kezet, edgy értelem, edgy érezet Lelkesítsen tégedet, ne féltsd magyar éltedet. Honni történetek az VII<llk László király alatt 1514lllk esztendőbe Dósa György vezérlése alatt. Ezen Dósa György volt azon paraszt had fő vezére, mely az egész magyar nemzetnek oly veszedelmes vala a’ nevezett esztendőbe. Erdélybe a’ Székely főidről származottnak írja őtt Istvánfi,228 a’ melyér is kőzőnségessen Székely Györgynek neveztetett. Mind egyébb vitéz tetteivel, mind kivált a’ közelebb múlt esztendei jeles mustrájával kapott hírre és betsűletre, mely mustra ebből állott, hogy midőn ő a belgrádi vár őrző sereg közt katonáskodnék, azon vár őrző magyar sereg edgyszer a’ többek kőzőt a’ szendrői törökkőkkel tsatázna, edgy Ali nevű derék tőrök, a lovasok vezére a’ magyarok közül edgyet, akárkit, edgy szál kardra hivott. György állott ki vele a’ viadalra, még pedig oly szerentsével, hogy Alinak pántzélos jobb karját edgy tsapással le szelte, azután pedig magát is meg ölte. Hogy azért valami jutalmat kaphasson, fel jött Budára U László királyhoz, ki azon kívül, hogy őt 228 Istvánffy Miklós (1535 v. 1538-1615) államférfi és történetíró. 156
