Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Források a Hunkár-család történetéhez
hogy ő előle minden lelkes és lelketlen állat térjen ki, mert ő most nagy urat visz: egy bécsi németet. Hej, nagy úr volt még akkor a német Magyarországon! (Különösen ha Bécsből jött, még különösebben pedig a szegény postilion szemében, s legkülönösebben, ha ő postillonságát bő borravaló ígéretével serkentette gyorsabb haladásra.) A bécsi úr, ki hagyományunk szerint udvari orvos volt, Győrbe iparkodott, hogy meglátogassa régi barátját s egykori iskolatársát; gelsei Biró János vicispánt,567 568 kit a haza földjéből 42 ezer hold nevezett urának. Meg is látszott a borravaló ígéretének hatása, a fullajtár jobban ütötte lovait, minél fogva a lovak gyorsabban koczogtak, és aminél fogva az utánuk akasztott bricska bécsi doktorostul együtt a szokottnál gyorsabban ért az akkor hivatalos okiratokon Jaurinum565 néven szereplő Győr városába, melynek akkor még inkább várjellege volt. Győr városa az orvos megérkeztekor gyászt ült. Fekete zászlók serege lebegett utczák hosszat. Az orvos egy polgárt kérdez meg, hogy miért e gyász a városon. A polgár igy felel: „Nagy halottja van a mi városunknak: meghalt jó főispánunk, per illustris569 Biró János, a hatalmas Isten nyugosztalja meg!”570 Az orvos későn érkezett. A koporsó a megyeház dísztermében már lezárva. Az agg egyházfő már kezdeni akarja a szent fungtiót. Az orvos kér, könyörög, hogy vegyék le a koporsó fedelét, hadd láthassa még egyszer barátját. Végre az özvegy Zichy Klára asszony engedelmével teljesitik kívánságát. A jó barát ráhajol a kihűlt tetemre, hogy egy utolsó csókkal elbúcsúzzék a jó baráttól, de a csók után rémültve kiált fel: „Nem engedem eltemettetni, hiszen ő csak tetszhalott!” Igaza volt. A halott a hű barát gyógykezelése folytán pár óra múlva életre ébredt, s még élt 14 éveket, „de többé soha nem nevetett.” így mondja ezt a családi krónika. Tizennégy évvel később másodszor csakugyan meghalt. Győrben a karmelitáknál van eltemetve, kiknek az ő atyja, Biró István571 fundátiót572 is hagyott egy gyertyának hetenkint kétszeri gyújtására egy Mária kép előtt, nem különben szent misék szolgáltatásáért. 567 A szerző - több szempontból pontatlan - jegyzete: Biró János már 1756-ban vicispán volt. mint ezt az ö atyjának nálam levő végrendelete igazolja. Később Győrben egy nemesi kihirdetést tartalmazó okiraton mint ..Johannes Biro Comes Jaurensis" szerepel. Tehát főispán lehetett. Neje Zichy Klára, a később gróffá lett báró. Zichy Adám leánya vagy unokája. Nővérét, Biró Katalint egy Bezerédy (akkor még Bezerédj) vette el. kinek lányát Zichy György, alkalmasint Zichy Adám fia vette el. A szolgagyöri uradalom csak a XIX. század elején jutott a szintén ősnemes s köztiszteletben álló Hunkár (de Heidencz) família kezére." 568 Jaurinum = Győr latin elnevezése. 569 perillustris (latin) = nagyságos 570 Biró János 1749-1758 között volt Győr Vármegye alispánja, őt Bezerédj Mihály, majd Mátis György követte az alispáni székben. GYŐR VÁRMEGYE 1908. 366. A lőispáni tisztet 1743-1783 között gróf Zichy Ferenc győri püspök töltötte be. FALLENBÜCHL 1994. 79. 571 Biró István és János 1706. augusztus 26-án I. József armalisával nemesedett. Biró István királyi tanácsos és táblabíró 1758-ban nyert királyi adományt Gelsére. GYŐR VÁRMEGYE 1908. 430. 572 fundatio (latin) = alapítvány 265
